Magyar jogi szemle, 1925 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1925 / 4. szám - Magyarország katonai ellenőrzése a nemzetközi jog szempontjából

145 úgynevezett szomszédos államok közül is kérték egyesek „mint érdekelt államok" a Tanácsba való meghívásukat. Ezzel a kérelemmel szemben a jogász-bizottság, illetőleg a Tanács által elfoglalt elutasító álláspont nézetem szerint is egészen helyes. Ezek az államok érdekelt államoknak tényleg nem minősíthetők. Velük szemben a fentebb tárgyalt és az investigationak alávetett államok szempontjából kifogásolt indokolás egészen helytálló. Az ellenőrzés a Szövetség joga s nem a szomszédos államoké. A Szövetség itt nem a szomszédos államok nevében és érdekében jár el. Egy, a Szövetség hatáskörébe utalt functio gyakorlásánál az egyik államnak nem lehet több joga, mint a másiknak. Jogilag itt nincs érdekelt állam. De, újólag hangsúlyozom, ez a megállapítás természetesen nem vonatkozhatik arra az államra, melynek ellenőrzéséről éppen szó van. Az ellen őrzésnek alávetett és a szomszédos államoknak helyzete lényegesen különbözik egymástól. A jogász-bizottság és a Tanács . áláspontja azért téves szükségképen, mert erre a különbségre nincs tekintettel, s a kérdést nem veszi: 1. az ellenőrzésnek alávetett, 2. az u. n. szomszédos államok szempontjából külön-külön vizsgálat alá. Itt két egészen külön kérdés van s a jogászbizottság ezt a két kérdést nem választolttá el egymástól s tulaj donképen csak az egyik kérdésre, t. i. a szomszédos államok részvételére felelt. Ebben az eljárásban lehetetlen annak a felfogásnak megnyilatkozását nem látnunk, ami, sajnos, a Tanácsnak az investigatio kérdésében tanúsított egész magatartását jelelmzi, hogy t. i. az ellenőrzésnek alávetett államok nem teljes jogú tagok s velük szemben nem kell biztosítani mindazokat a jogokat, amelyek a Szövetség tagjait a Nemzetek Szövetségére vonatkozó jogszabályok értelmében megilletik. Még inkább megnyilatkozik ea a felfogás az investigatiora vonatkozó szabályzatban. A tárgyalásra való meghívás kérdésében a Tanács egyenlő elbírálás alá vonta az ellenőrzésnek alávetett s az u. n. szomszédos államokat, mindkettőre nézve arra az álláspontra helyezkedett, hogy nem érdekelt államok. Az ellenőrző szervezet megállapításánál egy lépéssel még tovább ment a Tanács: e szervezetet ugy állapította meg, hogy a szomszédos államokat érdekelt államoknak minősítette, az investigationak alávetett államokat pedig nem. Mig az előbbieket, mint érdekelt államokat, bevonta az investigatioba, addig az utóbbiaknak nem biztosította azokat a jogokat, melyek minden érdekelt tag-államot szükségképpen megilletnek. A szervezeti szabályzat szerint — mint tudjuk — a leszerelési állandó véleményező bizottságba, hol az egész ellenőrző eljárás súlypontja van, az investigatioval összefüggő kér> dések tárgyalásánál képviselve lesznek az összes u. n. szomszédos, államok. Az investigatios bizottságban is helyet foglal a szomMagyar Jogi Szemle. 11