Magyar jogi szemle, 1925 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1925 / 4. szám - Magyarország katonai ellenőrzése a nemzetközi jog szempontjából

146 szédos államok legalább egy szakértője, mig az investigationak alávetett államok s azok polgárai az egész eljárásból teljesen ki vannak zárva és még mint szomszédos államok sem gyakorolhatják azokat a jogokat, melyeket a szervezeti szabályzat a szomszédos államok számára biztosit. A leszerelési állandó véleményező bizottság szabályzata szerint, melyet a Tanács 1920 május 10-iki ülésén állapitott meg,18 a bizottságban állandóan csak a Tanács tagjai vannak képviselve, a Tanácsban nem képviselt tagok csak akkor küldhetnek delegátust, ha a bizottságban egy őket direkt érdeklő kérdés kerül tárgyalás alá. A Tanács ama határozatával tehát, mellyel a szomszédos államok részére biztosította a jogot, hogy az investigatioval összefüggő kérdéseket tárgyaló bizottsági ülésekre képviselőt küldhetnek, a szomszédos államokat „érdekelt államoknak" minősitette. Ez a határozat két szempontból súlyos kifogás, alá esik. 1. Ellenmondásban van a Tanácsba való meghívás kérdésében előbb hozott határozattal: ott kimondotta* a Tanács a jogász-bizottság véleménye alapján, hogy nincs érdekelt állam, itt kimondotta, hogy van, t. i. a szomszédos államok azok. 2. Lehetetlen az az álláspont, hogy a szomszédos államok az investigationál érdekelt államokként ismertessenek el ugyanakkor, amikor maguk az investigationak alávetett államok ilyenek gyanánt nem ismertetnek el. Fentebb megállapitottuk, hogy a Tanácsnak az ülésre való meghívás kérdésében a jogász-bizottság véleménye alapján elfoglalt álláspontja a szomszéd államokra nézve egészen helyes. A szomszéd államok az investigationál érdekelt államoknak jogilag nem minősíthetők. Az investigatio a Nemzetek Szövetségét, mint olyat megillető funkció, melynél az investigationak alávetett államoktól eltekintve, minden tag-állam egyformán érdekelve van. A központi hatalmak a békeszerződések értelmében avégből szereltettek le, hogy az összes nemzetek fegyverkezésének általános korlátozása előkészithető legyen, tehát nem a szomszédos s általában nem egyes meghatározott államok érdekében, hanem egy az összes államokat egyaránt érdeklő magasabb cél szolgálatában. Amikor a Tanács a szomszédos államokat, mint érdekelteket az investigatioba bevonta, nemcsak saját előbbi álláspontjával került ellentétbe, hanem ellentétbe jutott a békeszerződésnek a lefegyverzés célját megállapitó rendelkezésével is s határozatával azt a nehezen megcáfolható látszatot kelti, hogy a Nemzetek Szövetségének morális és fizikai erejét e kérdésnél egyes államok politikai törekvésének szolgálatába állította! Az viszont, hogy ugyanakkor, amikor a szomszédos államok érdekelt államokként elismertetnek, az investigationak aláJS Journ. Off. 1920. 134. és k. 1.