Magyar jogi szemle, 1925 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1925 / 4. szám - Magyarország katonai ellenőrzése a nemzetközi jog szempontjából

144 igy nincsen állam, melynek érdekeit különösen érintené ós amely erre tekintettel a paktum 4-ik szakaszának 5-ik bekez­dése alapján a Tanácsba meghivandó lenne. Ez az indokolás azonban csak akkor lenne elfogadható, ha az inventigatios szervezet egy általános, minden tag­államra egyaránt kiterjedő szervezet volna s nem szoritkoznók kifejezetten csak négy meghatározott államra. Az általános, minden tag-államra kiterjedő szervezetnél tényleg nincs külö­nösen érdekelt állam, mely a Tanácsba meghivandó lenne. Egészen más a helyzet azonban az egyes meghatározott álla­mokra vonatkozó speciális organisationál. Azt mondani, hogy itt sincs olyan állam, melynek érdekeit az ügy „különösen'* t. i. a többi tag-államnál inkább érintené* egészen tarthatatlan álláspont. Ezeknek az érdekelt államoknak a Tanácsba való meg­hivása csak akkor volna mellőzhető, ha elvileg ki volna zárva az, hogy a Szövetség különböző organisatioinak megállapítá­sánál a Tanács ne rendes összetételében határozzon. Ennek a feltevésnek azonban semmi alapja nincs. Az a körülmény, hogy itt nem az egyes tagállamok részéről a Tanács elé terjesztett ügygyei, hanem a nemzetközi jog által egyenesen a Szövetség hatáskörébe utalt funktioval, tehát, hogy ugy mondjam, mag'á­nak a Szövetségnek az ügyével állunk szemben, elvileg nem zárja ki a Tanácsban nem képviselt állam bevonását. Eltekintve attól, hogy a paktunf semmi alapot nem nyújt az ilyen meg­szoritó értelmezésre, maga a Tanács is nem egyszer hivott meg az ilyen természetű ügy tárgyalására érdekelt államokat. így pl. legutóbb az 1923 dec. 13-iki ülésre Dél-Afrika képviselőjét az állandó mandátum-bizottság által a Bondelzwart felkelés tár­gyában előterjesztett jelentés tárgyalására.17 Az a körülmény, hogy a mi esetünknél egy szervezet meg­állapításáról, tehát a jövőben alkalmazandó jogszabályok létesí­téséről s nem egy felmerült konkrét ügy intézéséről van szó, szintén nem ok az érdekelt állam mellőzésére. A kérdés az: van-e olyan állam, melynek érdekeit az organisatio különösen érinti? Ha van, annak meghivását mellőzni a paktum, értel­mében nem lehet. Melyek az érdekelt államok? A paktumnak az érdekelt államra vonatkozó meghatározása nagyon ruganyos. De az kétségtelen, hogy azok az államok, melyekre nézve bizonyos aktiv vagy passziv magatartást ir elő a hozandó határozat, fel­tétlenül az érdekelt állam fogalma alá esnek. Ez a helyzet az investigationak alávetett államokkal szemben. Lássuk most a kérdés másik oldalát. Mint ismeretes, az. 17 Joium. Off. V. asmée. 1924. 339-441. lap.

Next

/
Thumbnails
Contents