Magyar jogi szemle, 1925 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1925 / 4. szám - Magyarország katonai ellenőrzése a nemzetközi jog szempontjából

143 kezők foglaltak volna helyet: 1. a Tanácsban képviselt összes államok egy-egy szakértője, 2. az összes szomszédos államok egy-egy szakértője, kik közül azonban az érdekelt államok megegyezése szerint, csak egynek volna szavazati joga, a többi csak mint üinök vehetne részt a bizottság munkálataiban és. végül 3. egy volt semleges állam szakértője.56 A Tanács albizottságot küldött ki az ellentétek kiegyenlítésére. Ez az albizottság szept. 27-ki ülésén terjesztette elő javaslatát, mely egyhangúlag elfogadtatott s a szervezeti szabályzat ide vonatkozó föntebb tárgyalt rendelkezéseit alkotja. A szervezeti szabályzatnak a szomszédos államok részvételére vonatkozó rendelkezései tehát egy nehezen létrejött kompro missum eredményét képezik. Ez a körülmény érthetővé teszi, hogy a Tanács nem szívesen látja ennek a kérdésnek bármely vonatkozásban való újbóli megbolygatását. A magyar kormány a Tanács Rómában tartott 32. ülésszakára 1924 dec. 8-iki kelettel jegyzéket küldött, melyben egyrészt annak közlését kérte, hogy a Tanács mely indokok alapján határozott az iirvestigatio kérdése felett rendes összetételében, más államok bevonása nélkül más részről azt, hogy a szomszédos államok részvételére vonat kozó határozatát vegye ujabb megfontolás alá. A Tanács a beadványra ugy határozott, hogy ez ügynek újból való megvitatá sába nem bocsátkozhatik. Magyarország és általában az investigationak alávetett államok azonban, nézetem szerint, nem A^ehetik egyszerűen tudó másul az ügynek ilyeténvaló rendezését, mert ez egyrészről súlyosan sértő az állam nemzetközjogi helyzete s különösen a Nemzetek Szövetségében elfoglalt jogállása szempontjából, másrészről ellentétben áll a paktum rendelkezéseivel. A következőkben azt kívánom kimutatni: 1. arra a határozatra, mellyel a Tanács az érdekelt államok bevonását elutasította, 2. magára az investigatios szabályzatra nézve. A Tanács azt a határozatot, mely szerint az ellenőrzés kérdésében rendes összetételében, bármely más állam képviselőinek bevonása nélkül hozandó a határozat, — mint tudjuk — egy jogász-bizottság vélménye alapján hozta. A jogász-bizottság véleményes előterjesztése egészen rövid, mindössze az elfoglalt álláspont kijelentésére szoritkozik és nélkülöz minden indokolást. Azokból a nyilatkozatokból azonban, melyek a Tanácsban e tárgyalás során elhangzottak, megállapítható, hogy a jogászbizottság azzal az indokolással helyezkedett erre az álláspontra, hogy itt nem egyébről van szó, mint a Nemzetek Szövetsége egy uj szervezetének megállapításáról, az ilyen uj szervezet létesítése pedig a Tanács által rendes összetételében foganatosítandó, mert ez a Szövetséget a maga egészében érdeklő ügy és 1B Journ. Off. 1924. V. aninéa 1340—42. laip.