Magyar jogi szemle, 1925 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1925 / 4. szám - Új irányok a nemzetközi jogban

131 alá, ellenben minden kérdésre feleletet kapunk, ha a jogfejlődést történetileg vizsgáljuk. A nemzeti jogok és a nemzetközi jog különböző időben ós különböző tempóban fejlődtek és a nk. jog ina oly fejlődési szakban van, amely a nemzeti jogok terén rég túlhaladott álláspont. A nemzeti jogok történetében is van oly időszak, amikor léteztek már jogi meggyőződések, alkalmaztattak is, de anélkül, hogy kötelezően előirt, határozott jogelvek formájában mintegy testet öltöttek volna. Ezek a jogi meggyőződések a min (ienkori etikai elvekből szűrődtek le. Van azonban nemzetközi etika is és ebből bizonyos nk. jogi meggyőződések fakadnak, amelyek már alkalmaztatnak is, de még kötelező codex alakjában nincsenek lerögzítve. A később keletkezett nk. jognak is keresztül kell mennie azokon a fejlődési szakokon, amelyeken az egyes emberekre vonatkoztatott általános etika már keresztülhaladt. A nk. jog még ma is ott tart, ahol az általános etika állt a maga kezdő stádiumában és csak most kezd kibontakozni. Az általános etikának is volt — Wundt szerint — egy olyan fejlődési szaka, amikor megdőlt a régi naiv felfogás, amely sze rint az, hogy mi erkölcsös és mi nem, az isteni akarat objee tive irja elő és amikor átment a köztudatba, hogy az ember maga a vallásnak, jognak és erkölcsnek voltaképpeni megteremtője, amire azután az erkölcsösséget önkényes valaminek tekintették, amit az ember tetszése szerint megváltoztathat. Ugyanezt a felfogást vallják a tételes nemzetközi jogi elméié tek a nk. etikáról és a nk. jogfelfogásokról, amikor arra az álláspontra helyezkednek, hogy mivel nem létezik az államokat valósággal kötő objeotiv előírás arról, hogy a nemzetközi érintkezésben mi tekinthető megengedettnek és mi nem, minden államnak jogában áll erre nézve felállított elveket tetszése szerint megváltoztatni. A következő lépés az általános etika fejlődésében — isméit Wundt szerint — annak megismerése volt; hogy az erkölcsi elveket nem az egyes ember teremti meg, hanem az emberiség a maga egészében, mint egy általánosan érvényes törvények szerint gondolkodó közösség. Ezt a lépést teszik meg azok, a nk. jogi elméletek, amelyek egy az államok felett álló és az államot kötelező jogéraéket tételeznek fel. A nemzetközi etikából folyó jogelvek dacára annak, hogy formálisan kötelező codexben nincsenek lefektetve, tényleg alkalmazásba vétetnek. Erősen dolgozik velük a politika, a dip lomáciai jegyzékek hemzsegnek a rájuk való bivatkozásoktól és a nemzetközi választott bírósági ítéletekben ismételten történik rájuk döntő formában hivatkozás, nem lehet tehát mondani, hogy ezek a jogelvek egyáltalában nem léteznének vagj csupán csak elméleti léttel bírnának. De abban a stádiumban vannak, amikor még — a nk. kulturközösség szervezetének 10*