Magyar jogi szemle, 1925 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1925 / 4. szám - Új irányok a nemzetközi jogban

132 hiányai folytán — nincsen kötött formájuk és azért érvényesü lésük egyszer-inásszor hiányos lehet. Ugy érvényesülnek, mint a nk. jogelvek abban az időben, amely a jogi felfogások keletkezése és a modern jogrendszer kiépülésének kezdete között lefolyt. De állandó az a tendencia, hogy ezek az elvek mind szilárdabb alakot, mintegy testet öltsenek és minden tekintetben valóságos, formális jogelvekké váljanak. Rendes időben már mais eléggé hatékonyak, ugy hogy egy állam sem vonja magát ki alóluk. Még rendkivüli időben is azok az államok, amelyek a nk. jog valamely tételét, valamely nk. kötelezettséget megszegnek, mentegetni, leplezni, elburkolni igyekeznek ezen eljárásukat és ritka az olyan eset, amikor valamely államférfi, mint pl. Németország kancellárja a világháború kitörésénél ezt Belgium semlegességére vonatkozólag tette, a szükségre való hivatkozással nyiltan proklamálja és bevallja a nk. jog megszegését. De ha valamely állam mégis véteni akarna ellene, nincsen egyelőre senki, ki a sértett jog védelmére kelve, ebben pusztán csak azért es nem va •amely netán megsértett fontos érdeke miatt, megakadályozhatná. Hiányzik az a szervezet, amely a nk. jogérzésből fakadó elveket formába öntené és jogelvekként statuálná és hiányzik az a szervezet, amely ezeknek a jogelveknek betartását kikényszerithetné. A Nemzetek Szövetsége megalakulásával egy ilyen nk. szervezetnek első csirája jött létre. Itt alakult ki először, bár hiányos és tökéletlen alakban egy az államoktól független nk. jogalany, amely bizonyos esetekben szankciókat is alkalmazhat egyes államok ellen. A Nemzetek Szövetségének alapját képező akta intézkedéseket foglal magában a háborúnak elháritására. Jelentőségük abban van, hogy erre vonatkozó intézkedései nk. szankcióval vannak ellátva, amennyiben az ellenszegülő állam a középkori pápai interdictumokra emlékeztető boykott alá vehető. A mult évben a Nemzetek Szövetségében elíogadott, de még nem ratifikált u. n. genfi protokollumok ezeknek az intézkedéseknek további kiépitósére törekszenek.. Hogy a megállapított szankciók alkalom adtán miként fognak beválni, nagy kérdés, de az első kisérlet egy ilyen az államok összességéből álló és nk. szankciók alkalmazására alkalmas fórum megteremtésére mint ilyen kisérlet is jelentős lépés a nk. jog fejlesztése terén, még akkor is, ha be kell vallani, hogy a Nemzetek Szövetségének egész szervezete különben inkább a világháborúban elért zsákmány biztosítására látszik szolgálni. Már volt eset arra, hogy az ilyen intézmények, mihelyt megteremtődtek, önálló életet folytattak és önálló fejlődésen mentek keresztül és hogy ily formán túlnőttek eredeti céljaikon ós esetleg szembehelyezkednek azokkal az intenciókkal, amelyek megalapítóik szeme előtt lebegtek. Ez megtörténhetik a Nemzetek Szövetségével is.