Magyar jogi szemle, 1925 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1925 / 4. szám - Új irányok a nemzetközi jogban

128 mögött, a miket az emberiség éppen a nk. jog kiépítésén keresztül akart elérni, másfelől azonban nem is ad a nemzetközi jognak szilárd alapot, mert hiszen adott esetben a most keletkezett uj szokások is önkényesen megváltoztathatók volnának. Az eredmény tehát az, hogy a természetjogi felfogás szerinti nk. jog levegőben lebegő ideál, amelynek a tényleges viszonyok ellenmondanak, mig a tételesjogi felfogás szerinti nk. jog egy törekvéseink mögött messze elmaradó puszta regisztrálása tényleg előfordult szokásoknak, de sajnos, visszaéléseknek is. Egyik sem ad szilárd alapot a nk. jog részére és egyik sem elégiti ki azt, aki a nk. jog kiépítésén keresztül jobb jövőre törekszik. A dilemma azokkal a nehézségekkel függ össze, amelyekkel a nk. jogi elveknek az állam szuver énitásának fogalmával való összeegyeztetése jár. A nk. jog valóságos alapjainak felderítése ugyanis azért oly nehéz, mert a nk. jogi követelmények diamétrális ellentétben állnak az államok feltétlen szuverenitásáról szóló tanokkal. Hozzászoktunk ahhoz a felfogáshoz, amely szerint az államok abszolút szuverenitással birnak, ugy hogy jogi kényszernek a tekintetben, hogy mit tegyenek és mit nem, soha sem lehetnek alávetve. Akaratukat legfeljebb célszerűségi, politikai megfontolások irányítják a kényszer teljes kizárásával. Ha valamely államot célszerűségi megfontolások nem tartják vissza valamely nk. jogellenes cselekedettől, akkor a szuverénitásnak e felfogása mellett nincsen mód ennek jogi kényszer utján való megakadályozására. Legfeljebb hatalmi kényszert lehet az illető állam ellen gyakorolni, hogy pedig ily mindég riszkáns és veszedelmes kényszer alkalmaztassék-e, azt rendszerint nem jogi szempontok döntik el, hanem az a körülmény, hogy az illető cselekedet sérti-e más valakinek vitális érdekeit és ha igen, elég erős-e az illető, hogy megtorlással éljen. Olyan a nemzetek felett álló fórum, amely az államokra bizonyos jogelvek elismerését és azok betartását függeuenül saját erdekeitől, pusztán csak a nk. jogrend érdekében rákényszerithetné, nem létezik. Az ilyen fórum felállítását a nemzetek féltve őrzött szuverénitásuk és szuverénitásukon alapuló feltétlen- szabad akaratuk sérelmének tekintenék. Mivel pedig a nk. jogellenes cselekedetek pusztán jogi okokból alkalmazott megtorlásnak soha sem voltak alávetve, tulajdonképpen nincsen szankciójuk. Erre támaszkodva sokan egyáltalában tagadják, hogy a nk. jog valóságos jog. Gumplovicz szerint pl. a nk. jog egyáltalában nem jog, mert nélkülözi a valóságos jognak főismérveit, így elsősorban hiányzik az a felsőbb hatalom, amely a jogot kihirdeti. .Jellinek ismét azt fejtegeti, hogy a szuverén állam fogalmilag nem lehet kötve semmiféle törvényhez, ha nem akarja magát