Magyar jogi szemle, 1925 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1925 / 4. szám - Új irányok a nemzetközi jogban

126 ne .sújtsa csak az egyik felet, ezért legyen a teljes valorizálás csak kivétel és az eset összes körülményeinek beható mérlegelése ós a fent felsorolt köztudomású tények figyelembevétele eredményéül mutatkozó részleges valorizálás legyen a szabály. A valorizálásai műveletnél uralkodó alapelv legyen az osztó igazság és oly méltányosság, amely, mindkét Tél érdekeit és viszonyait szem előtt tartva, az eset körülményeinek és az élet felfogásának megfelel. Uj irányok a nemzetközi jogban. Dr. Gratz Gusztáv v. b. t. t, ny. külügyminiszter előadása a Magyar Külügyi Társaság 1925 február 19-én tartott ülésén. A nemzetközi jog a jogtudomány összes ágazatai között mindég speciális helyzetet foglalt el. A jog fogalmával általában az ahhoz való alkalmazkodás kényszere füg'g össze, a nemzetközi jog pedig csak olyan szabályokat foglal magában, a melyek ellen a nemzetközi jog alanyának, az államoknak megtorlás nélkül is lehet vétkezniük. Különösen az" utolsó világháború, a melyben az összes államok bőven éltek ezzel a lehetőséggel, járult hozzá erősen a nk. jog kompromittálásához ugy, hogy most a nk. jognak ismét, mint már oly gyakran, küzdelmet kell folytatnia még léiének elismeréseért is. Már a nk. jog alapjai is ingatagok, mert rájuk vonatkozólag is különböző felfogásokkal találkozunk, hozzá még olyanokkal, amelyek egyike sem kielégítő. Az egyik, az u. n. természetjogi felfogás az emberiség jogi öntudatából közvetlenül vezeti le tételeit és hajlandó jogelvnek elfogadni és elismerni mindazt, amit az ember észszerű következtetések utján a nemzetek egymás közötti viszonyát illető jogi meggyőződéseként megállapit. Minthogy azonban a természetjogi felfogás ^alapján megállapított elvekhez való alkalmaízkodás az egyes államokkal szemben ki nem kényszeríthető és az ilyen elvekkel szemben elkövetett sérelmek meg nem torolhatok, minthogy tehát sem kötelező nk. törvény nem irja elő ezeket az elveket, sem szankcióval nincsenek ellátva, a természetjog nem elég szilárd alap arra, hogy azt a nk. jogrendszert, a melyre törekszünk, reá épitsük, Nagy nemzetközi összetűzéseknél, a mikor ezekre az elvekre leginkább volna szükség, senki sem törődik velük, tehát a jognak az a sajátossága, hogy befolyásolja, sőt kényszerűen befolyásolja az emberi cselekedeteket, a nk. viszonyok terén levezetett természetjogi elveknél teljesen hiányzik. A másik, az u. n. tételesjogi felfogás, a nk. jog tartalmát összezsugorítja azokra a szerződésekre, a melyeket az államok egymás között kötnek ós azokra a szokásokra, a melyeket az