Magyar jogi szemle, 1925 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1925 / 1. szám - A kir. itélőtáblák jubileuma

2 Az ügyvédi kar átérzi, hogy a bíróságnak mai emlékünnepe az ügyvédi karnak is az ünnepe, de ünnepe az; egész magyar nemzetnek és magyar társadalomnak. Az ügyvédi kar az 1723. évi birói szervezeti reformot teljesen tudja méltányolni nemcsak törvénykezési perjogi és ügyvédi szempontból, de általában nemzeti szempontból is. Werbőczy Hármaskönyvétől a szatmári békekötésig vagyis 1514-től 1711-ig letelt 200 év alatt a Magyarállam és a jogélet igen iszomoru viszonyok közé jutott. A parasztlázadás és annak következményei a török hatalomnak Magyarországba való folytonos kiterjesztése, a Mohácsi katasztrófa és, Budavárának eleste, Erdélynek Magyarországtól való elválása, királyainknak az ország határain kivül való állandó tartózkodása, a magyar alkotmánynak a bécsi központosító hatalom részéről való elnyomása, a vallásért és az ország szabadságáért vivott belharcok olyan állapotokat teremtettek, amelyek Magyarországnak integritását, a koronának tekintélyét erősen megtámadták, teljesen felforgatott belső viszonyokat és zavarokat idéztek elő olyannyira, hogy az országnak felsőbíróságai csakis megszakításokkal működhettek, hogy sokszor 50 évnél hoszszabb ideig is szünetelt a törvénykezés s igy megbecsülhetetlen nyereségnek kell tekinteni az állandó felsőbíróságnak a szervezését és a fővárosba történt elhelyezését, valamint mindazon perjogi intézkedéseket és intézményeket, amelyek az 1723. évi nagy organikus birósági rendezéssel kapcsolatosak. Alig tudja valaki jobban méltányolni a felsőbíróságok nagy jelentőségét és munkálkodásuk nagy érdemeit, mint a magyar ügyvédi kar, mely tudatában van annak, hogy a független bíróság, a birói tekintély éi a birói hatalom elsőrangú alkoímánybiztositék ép ugy, mint az ügyvédi szólásszabadság. Teljesen igaza van az Elnök Ur Ö Exellenciájának, amidőn megállapította, hogy szabadságra van szüksége ép ugy a bíróságnak, mint az ügyvédségnek. Ha az ügyvédségnek megadják mindazon jogokat, amelyek nélkül hivatását nem gyakorolhatja, akkor az ügyvédség továbbra is hatalmas támasza lesz az igazságszolgáltatásnak. Justitia istenasszony temploma csak szilárdabb alapot kapott, mióta az ügyvédségre is támaszkodhatok mint a másik alappillérre. Ismerem a magyair ügyvédi kart és itt ünnepélyesen kijelenthetem, hogy amint eddigelé nem volt kárára az igazságszolgáltatásnak ezen második pillér, Így nem fogja kárát vallani a jövőben sem. Minden országnak támasza és talpköve nemcsak a tiszta erkölcs, de az ezen alapuló és abból kifejlődött jog is ép azért hálával és, kegyelettel kell megemlékeznünk nékünk magyar ügyvédeknek mint a magyar jogászság egyik alkotó részének az 1723. évi szervezeti módosításokról, mert a modern értelemben vett törvénykezés kara ezen idővel veszi kezdetét. Ez az időpont tekinthető kérdőpontnak arra nézve is1, hogy az ügyvédi képviselet kezd általánosabbá válni. 1723 előtt is voltak alsó és felső biróságaink, léteztek és működtek ügyvédek, volt törvénykezési eljárás és mégis akkor a fő súlyt az egyes konkrét perekben inkább a gyakorlati érdekekre fektették és nem a magasabb elvi szempontokra és igy akkor a jogszolgáltatás nem lehetett jogalkotásnak és önálló jogrendezésnek támasza. Bizvást mondhatjuk, hogy az 1723. évi íelsőbirósági szervezet létesítésével a törvénykezés nevezetes jelentőségre tett szert olyannyira, hogy a XVIII. ós a következő században a hétszemélyes táblának és a kir. ítélőtáblának, egyszóban összefoglalva a kir. Curiának majdnem nagyobb befolyása volt jogviszonyaink rendezésére, mint az országgyűlésnek, Az 1723. évi birói szervezet egyik folyománya, hogy négy kerületi tábla is állíttatott fel az u. n. „alattas ítélőtáblák". Nagyemlékű kirá-