Magyar jogi szemle, 1925 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1925 / 3. szám - Irk Albert: Az uj nemzetközi jog (II. kötet) [könyvismertetés]

111 IRODALOM. Irk Albert: Az uj nemzetközi jog (II. kötet). A szerzőnek ugyanezen ;i cimen 1923-ban megjelent 8 a béke jogát tartalmazó müve első kötetének szerves kiegészitéseképen a napokban hagyta el a sajtót (Budapesten Pfeifer Ferdinánd — Zeidler Testvérek — Nemzeti Könyvkereskedésének kiadásában, a Diplomáciai Kézikönyvek eimü sorozatban, 152 oldal terjedelemmel) az alábbi ismertetés tárgyát képező második kötet, amelyben a szerző tervbevett rendszeres Nemzetközi Közjogának megjelenéséig azokat a nélkülözhetetlen hiányokat igyekszik pótolni, amelyek az első kötet publikálásakor uralkodó s a mainál is fokozottabb nyomdai nehézségekből származtak. A most megjelent kötet első része a szerkezetileg tulaj don képen az első kötet élére kívánkozó, de onnan az emiitett nyomdatechnikai viszonyok miatt akkor kimaradt bevezetést nyújtja a nemzetközi jog tudományába, mig a második rész a tételes nemzetközi jog egyik önálló anyagával, a háború jogával foglalkozik, de — a könyv terjedelmének kiadói szempontból történt korlátazása miatt — ez alkalommal is csak kimért keretek között. Az első részben a szerző mindenekelőtt a nemzetközi jogelvek kiképződési folyamatának legfőbb állomásait mutatja be, attól kezdve, hogy a kereszténység hatása alatt a népeket addig elszigetelő érzelmi válaszfalak ledőltek s illetve, hogy a középkori világbirodaími kisérletek bukásával az egymástól független létű államok kialakultak; kiemelve és méltatva azt a hatást, amelyet a nemzetközi jog elveinek fokozatos kialakulására a nemzetközi jog tudománvos müvelésével a postglosszátorok és az egyházjogászok első kísérletei után Grotius Hugó és követői gyakoroltak, valamint sorravévc azokat a történeti és politikai eseményeket (békeszerződések, konvenciók, konferenciák), amelyek a XVII. század derekán létrejött vesztfáli békekötéstől a második hágai konferenciáig (1907) a nemzetközi jog fejlődésének egy-egy nagyjelentőségű étape-ját jelzik. A történeti részt a Wilson-i koncepciónak a párisi békeszerződések rendelkezéseivel párhuzamba állított és e szerződések nemzetközi jogi szempontból való érvényét vitató kritikai méltatása zárja be. Az első rész második felében szerző a háború eseményét és a beke -zerződések által tudományos alapjaiban is megingatott nemzetközi jog egy uj tudományos rendszerének vázlatát kivárja bemutatni, a nemzetközi jogélet jelenségeinek jogászi vizsgálatából és alapvető kérdéseinek módszertani kutatásától leszürődött s az újszerűségre méltán igényt tartó elgondolása alapján. E törekvésében s a nemzetközi jog tudományos mep alapozásának előkészítéséül szerző jogászilag finom analízisét adja az állami és az államközi jog közötti viszonynak, a nemzetközi jog konstrukciója tekintetében jelentkező dualista és monista irányok élesszemí' boncolgatásával s legfőbb képviselőik, egy-egy Triepel. Heilborn, Jelűnek. Zom. Nippold. Nelson és Kelsen koncepciójának s illetve a vonatkozó irodalomnak legmélyéig elhatolt ismeretgazdasággal. Szerző ebben a kérdésben a ma érvényes nemzetközi normák jogászi kritikájával s azoknak vegyes természete alapján oda konkludál, hogy „az állami és államközi jog két külön jogrendszer" Í43. 1.). amiből szerinte szükségképen következik, hogy „a nemzetközi jogban az állami jogtól külön értékelő szempont alkalmazására vagyunk jogositva és kötelezve" f-16. 1.). Erinek a méltatásnak szűkre szabott kerete nem engedi meg. hogj érdeme szerint foglalkozzunk a pozitív államközi jogi matériának szerző által könyvében bemutatott vázlatos rendszerével: azért csak annak leszögezésére szorítkozunk, hogyha a tudós szerző a nemzetközi élet jogi jelenségeihez leszálló ..módszertani kutatással" — amely utóbbiban már korábbi büntetőjogi tanulmányaiban is oly igen erősnek bizonyult — a pozitív nemzetközi jog anyagának rendszerét, az általa felvázolt koncepcióban, részleteiben is kidolgozni fogja, e munkálata olyan tudományos értékeket