Magyar jogi szemle, 1925 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1925 / 3. szám - Irk Albert: Az uj nemzetközi jog (II. kötet) [könyvismertetés]

fogna revelálni, amelyek a nemzetközi jogi irodalomnak u hazai határokon tulíekvő területein is legerősebb gazdagodását jelentenék. A habom nemzetközi jogát tárgyaló második részben a szerző mindenekelőtt a népszövetségi Lgyességokmánynak az államok hadviselési felségjogára vonatkozó rendelkezéseivel, mint olyanokkal foglalkozik, amelyek „az állami szuverén jogkör eleddig ismeretlen korlátozásával a háború nemzetközi jogfejlődésének teljesen uj irányát szabják meg" (57. 1.), majd a nemzetközi viszályok elintézésére szolgáló kényszereszközök (retorziók, represszáliák, békés tengerzár) fogalmi leírását adja, hogy azután a háború kezdetére, a hadi állapot hatásaira és a háború befejezésére vonatkozó s több uj értékes szempontot felmutató szakasz után a tula.jdonképeni hadijog részletezőbb kifejtésére térjen át. A szárazföldi és a tengeri háborúról szóló két külön fejezetbei' ..74—108. 1.) s a vonatkozó különböző nemzetközi konvencióknak jog forrásként való alapulvételével Irk könyve tüzetesen megismertet a hadifoglyokra, a betegekre és sebesültekre, valamint a hadi eszközökre nézve fennálló tételes nemzetközi jogszabályokkal, a szárazföldi háborúban bekövetkező hadi megszállás jogi következményeivel, a tengeri háborúval kapcsolatban pedig a zsákmányjog és a nemzetközi zsákmányügyi bíráskodás tekintetében érvényes jogtételekkel. Irk professzor könyvén, amely a semleges államok jogviszonyairól szóló fejezettel zárul, végighaladva megállapíthatjuk, hogy az a korábban megjelent első kötettel való összefüggésében a hazai nemzetközi jogi irodalom leghatározottabb nyereségének tekinthető. Szerzőjét a nemzetközi jogtudomány legszélesebb területeit átfogó s a tételes nemzetközi jogszabályok egész komplexumát teljes biztonsággal uraló tudás jellemzi, aki — a nemzetközi élet jogi jelenségeinek módszertani kutatásával és éles logikával — munkájában a pozitív jog anyagismeretén túlterjeszkedő uj tudományos megállapításokhoz jut el. Műve így nem csupán nemzetközi jogisme, mint aminők általában még az illusztrisabb külföldi szakírók keze alól kikerült nemzetközi jogi kézikönyvek is, hanem benső rendszertani egységgel felépített legszorosabban tudományos munkálat, amely sók okulására lehet a jogtanuló ifjúságnak, de amelyben épen olyan biztos iránytűre találhat majd a gyakorlati nemzetközi jogász, politikus és diplomata egyaránt. Könyvének kétségtelenül érdemleges szerepe lesz a nemzetközi jogi műveltségnek otyannyira szükséges hazai terjesztésében és kimélyitésében, miért is ezt a méltatást csak annak az óhajnak kifejezésével zárhatjuk le, hogy szerzőnek mihamarabb alkalma legyen beigért rendszeres Nemzetközi Közjogát is megjelentetni. Szent-lstvány Béla dr. BUDAY LÁSZLÓ Lapunk zarta utáu értesültünk arról a megrendítő csapásról, amely közéletünket, de faliéig a magyarr tudoraién yos világot Buday Lászíló tragikus 'elhunytával érte. Érdemeinek méltlatására legközelebb visszatéirümlk; a tudomány gyászénak első peireeibem mélységes megindulással hajtjuk mieg a kegyelet zászlóját Buday László messze kimagasló nemes egyén iségie előtt. Pallas részvénytársaság nyomdája Budapesten V., Honvéd-utca 10. (Telefon 5—67. 5—68.) Felelős vezető Tiringer Károly műszaki igazgató.