Magyar jogi szemle, 1925 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1925 / 3. szám - A vasuti munkás-igazolványokról

110 foglalkoztatva. Ennélfogva; erről közokirati jelleggel igazolványt nem i» állithat ki, mert ez kivül esik hivatalos tudomása és működése körén. Azt. hogy az elöljáróság a munkaadói igazolásból semmit sem hitelesít, legnyomatékosabban az a körülmény bizonyitja, hogy az elöljáróság a 3 hóig éi vényes igazolványon csak egyszer, a kiállításkor bizonyít, holott a munkaadói igazolás — esetleg egészen uj munkaadó részéről, egészen más munkahelyen — 14 naponkint megújítandó s ez<ek az ujabb, későbbi keletű igazolások semmiféle előljárósági igazolást vagy láttamozást nem igényelnek. Eszerint tehát megállapítandó, hogy az elöljárósági igazolás a munkaadói igazolással tartalmi, okirati kapcsolatban nincs, hanem azok csak egy papíron kiállított, de egymástól különböző körülményeket iga zoló két okirat, és pedig a kiállító személyek jogállásánál fogva a munkaadói igazolás magánokirat, az előljárósági igazolás közokirat, de az utóbbinak az ugyanazon papíron való kiállítása és az előbbi alá utólag való reávezetése az előbbit — melynek tartalmából mitsem igazol — közokiratá nem teszi, hanem az véges-végig külön magánokirat marad. Már most jön a 3-ik igazolás, a vasúté. Ez pusztán bélyegzők alkalmazásával történik s csakis azt igazolja, hogy a hetijegy kiadatott és az hol és mely napon adatott ki. (Ennek igazolása a szabályzatban közölt 25. pontjában foglalt korlátozás végett szükséges.) Egyebet ez nem igazol vagy bizonyít, nevezetesen semmikép sem bizonyitja vagy igazolja az űrlap többi részén odaírtak valóságát vagy fennállását. Azokkal tehát szintén semmi tartalmi vagy okirati kapcsolatban nem áll s igy a vasúti bélyegzők alkalmazása sem teszi az ugyanarra a papírra irt, de semmi közös bizonyító kapcsolatban nem levő munkaadói igazolást közokirattá, Van tehát az igazolványon 3 okirat, egy a munkaadó által kiálli tort magánokirat és két — egyik az elöljáróság, másik a. vasút által kiállított — közokirat, amelyek ugyan egy cél érdekében állíttattak ki és kezelési könnyebbség kedvéért egy papíron is készültek, de jogilag éppen annyira külön- és önállóak, mintha azok 3 külön papírlapon állíttattak volna ki. Ezek a, megállapítások azért fontosak, mert ezek után világos, hogy a munkaadó által kitöltött szövegrészen utólag történt változtatások esetén nem lehet szó közokirathamisitásról, mert habár ugyanazon a papíron van még két közokirat is, de a munkaadói igazolás egyiknek sem a része, a, közokiratok egyike sem igazolja vagy hitelesiti annak tartalmi valóságál s igy pusztán a munkaadói szövegrész jogosulatlan megváltoztatása a közokiratok tartalmát egyáltalában nem érinti, tehát közokirathamisitást sem létesíthet. Ezek után a különböző szövegrészek meghamisításának minősítési' is egyszerű. Az elöljáróság vagy a vasút igazolásai tartalmának (de csakis ennek, tehát előbbinél csak a munkás lakóhelye és aláírásának valódisága, utóbbinál a hetijegy hol és mikor történt kiadására vonatkozóan) bármely megváltoztatása: Btk. 391. §. és rendesen 391. §. is. A munkaadó igazolása tartalmának megváltoztatása, vagy egészen hamis munkaadói igazolás készítése esetén, ha ahhoz a meghamisított iga zolvány utazásra való használása is járul, a kár nagyságához képest, a Btk. 95. §-ára tekintettel- Bn. 50. §., Btk. 330. §. csalás büntette, vagy vétsége. Ha az elöljáróság megtévesztésével valótlan lakóhely igazoltatik, vagy ugyanily módon nem a jogosult írja alá az elöljáróság előtt az igazolványt, akkor, ha a használással okozott, kár 25Ö.0Ó0 K-át meg nem halad: Btk. 400. §. második bekezdése közokirathamisitás büntette, ha pedig a kár 250.000 K-át meghalad, akkor a Btk. 95. §-a értelmében Bp. 50. §.. Btk. 380. §. csalás büntette. Dr. Knörr Ferenc kii. főügyész-helyettes.