Magyar jogi szemle, 1925 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1925 / 3. szám - A jogi gondolkozás ökonómiája. 1. [r.]

88 ség stb.) méffis hiányzik belőle minden fizikaiasság. Az igazságot — a jogi igazságot — nem lehet észlelni. Ha valaki mögött a börtönájtó becsukódik, vagy valakinek elárverezik ingóságait, nem mondhatjuk, hogy az igazság végbement, — per analógiám: az adós fizetvén, igényemet kielégítette. Szépirodalmi stilusban természetesen nincsen akadálya annak, hogy az «igazság végbement)) kifejezést használjuk. Metaforikusán, képlegesen «megy» csak az igazság «végbe». Az adós ellenben valóságban fizet. Metaforikusán fizetni nem lehet. Az igény elsőbben emiitett általános, átfogó képessége, valamint vegbemenetelének a fizikai életben való ellenőrizhetősége teszi képessé a szót arra, hogy azt jogszerkezettani szempontból középre helyezzük, forgópontjavá tegyük egész metodikánknak. E kettős képességet a felépítés kristályossága szempontjából rajzilag válasszuk széjjel. Mert nyelvtanilag bár egy, értelmileg azonban más az, hogy ha azt mondom pl.: a hitelezőnek dologi igénye van, vagy örökjogi igénye van, és más ha azt mondom, hogy a hitelezőnek az adóssal szemben százezer koronának átadására van igénye. Az első ezek közül egy jogi általánosság, amely az utóbbi •— tehát fizikailag ellenőrizhetően végbemenő — igényeknek egész csoportját foglalja magában. A dologi igénynél, mint jogi fogalomnál, még analizálnunk kell a fizikailag ellenőrizhető igényig. Nyelvileg — ismételjük a kettő egy: igény — igény — létbelileg az egyik — az első — csak érvénypozició, komplex, még elemezendő. Fizikai valami csak az utóbbi. Rajzban mindez másként adódik. Jelöljük a dologi igényt igy: Q->. j | egyenlő dolog, -> láttuk, hogy igény. Ha — elvontsága miatt a jelét felnagyítjuk, ugy azt fogjuk találni, hogy abban a fizikailag ellenőrizhető igények benne foglaltaknak. Hogy a nem egyéb, mint fizikailag ellenőrizhet) igények Összetételes fogalma — fizikailag ellenőrizhető igények egész nyalábja. Vagyis az, hogy a dologi hitelezőnek arra van igénye, hogy a dolog neki átadassék, hogy birtokában hagyassék, — ingatlannál: hogy a telekkönyvben bekerüljön stb. Ugy az átadás, mint a birtokban meghagyás, nemkülönben a telekkönyvbe való kerülés — fizikailag ellenőrizhető, az életben változással (ha pl. a telekkönyvbe való bekerülésnél csak egy sor írással is) végbemenő tények. A kétféle igény rajzilag igy adódik: 1. ábra.