Magyar jogi szemle, 1925 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1925 / 3. szám - A jogi gondolkozás ökonómiája. 1. [r.]

87 viszonyok között részletesen szivesebben közöltem volna. No dehát legyünk ebben is ökonomikusak. Lassúk az alkalmazást. Igény és szolgáltatás. Fogadjuk el e két nyelvi jel helyett ezt a két rajzi szimbólumot : —> o-. Nem is látszik — igy első tekintetre — bogy a két szónak a jogi fogalomvilágban mennyire egyenértékű a helyzetképe. (Hogy az eggyé értékelés csak rajzi szimbólummal érhető el, erről még később szólunk.) Igény . .. E szó körül csoportosul minden a jogban. Korok, amelyek a szót faragták, emberek, akik ennek tartalmát gondolattal telitették, szerencsés jelképet adtak a (magyar) jogtudománynak. Van e átfogóbb és általánosabb szó, amely az aktiv jogiságot kifejezhetné? Beszélünk az ember igényéről. A születéstől a halálig, sőt azon túl is vannak igén>e nk. Igényeink változata kimeríthetetlen. Mindaz, amit az ember a földön elérni kívánhat, az igény sz ivával, vagy szavával kapcsolatosan kifejezhető. Jogi értelemben szólhatunk anyagijogi, alakijogi, magánjogi, büntetőjogi, házasságjogi, örökjogi, dologjogi, kötelmijogi, megtámadási stb. igényekről. Jogi, de sőt egyéb vonatkozásban — fizikai és szellemi igényekről. Vannak társadalmi irányú — jogi szankció alá nem tartozó, vagy csak részben tartozó igényeink. Az igén}^ szava tehát szerencsésen általánosító. Ezenfelül e nyelvi sz'mbólum azon kevés szavak közé tartozik, amelynek igen sok jelentőségében elvontsága, tehát általánosító képessége mellett fizikailag észlelhető a léte, a végbemenetele. Azt, hogy a gyermek megkapta az anyatejet, amelyet igényel, épen ugy ellenőrizhetem, mint azt, hogy az adós megfizette a tartozását. Az igények végbemenetele mindenütt tényekkel és valóságokkal történik. Mindenütt fizikai, létbeli változás áll be. Ami eddig az életben izy volt, ezentúl enrgy lesz, mert közbülső tények, emberi cselekmények vagy más ténykörülmények történtek. Az élet ténybeli változáson ment át, amidőn igényeink kielégitődtek. Jól értsük: Az ellenőrizhetőség nem egy a bizonyítás kérdésével Az, hogy • mi történt? — egészen más kérdés, mint az, hogy: mi bizonyítható? Az előbbi a valóság, még ha az ellenkezője is bizonyittamék be A valóság fizikai észlelhetését, a létváltozást csak igy értsük. Ha ott volnánk, ha látnánk, ha hallanánk, vagy máskép érzékelhetnők, akkor tényként megálapithatnánk, hogy az adós a hitelező asztalára százez?r koronát letett. Nyomban világosabb le--z az igény szó, ezpn második szerencsés tulajdonsága, ha azt az igazság szavával helyezzük szembe. Az igazság is általánosító kifejezés, a legelvontabh k fejezések egyike, (ugyanilyen az igazságtalanság, erkölcs, erkölcstelen-