Magyar jogi szemle, 1924 (5. évfolyam, 1-10. szám)

1924 / 1. szám - Deák Ferenc

(52 érte legalább a lelkiismeretéiielv. — amelyei bizonnyal még' el A telekkönyvi rendtartás és végrehajtó eljárás módosítása. 1923. évi december lió IC. napján lépett hatályba az 1923. évi XXXVIII. t.-c kk, amely a telekkönyvi rendtartás 65. §-át akként egészíti ki, hogy a jelzálog a telekkönyvbe bejegyezhető meghatározott mennyiségű és minőségű gabonának, más terménynek vagy aranynak a bejegyzés akvpjául szolgáló okiratban a teljesítésre vagy az érték kiszámítására, megállapított időpontok és meghatározott módozatok szerint számítandó — péntbeli egyenértékére és járulékaira nézve és az emiitett helyettesíthető ingóságok és hasonlóneniü járulékok természetben való Szolgáltatáséra is U. §•); közjegyzői okirat, alapján végrehajtásnak van helye meghatározott mennyiségű és minőségű gabonának, más terménynek vagy aranynak természetbeni szolgáltatása vagy mindenkori pénzbeli egyenértéke erejéig is, ha az okiratban a közjegyzői okirat végrehajthatóságának által;'lános kellékein felni a vagyonérték kiszámításának időpontját és módozatait szabatosan meghatározták (2. §.). Dr. Antal ff y Mihály. Deák Ferenc. — Irta báró Wlassics Gyula. A magyar kultúra fejlesztésének együk legújabb tényezője kezdte meg a közelmúltban hatékony működését. Már megemlékeztünk arról, hogy a vallás, és közolkta. tásügyi miniszter *ir megfelelő anyagi eszközöket, bocsátott á Magyar Jogászegylet rendelkezésére abból a célból, „hogy évenkint körülbelül 50 ívnyi terjedelemben olyan jog_ és államtudományi munkáikat adjon ki, amelyek magas tudományos színvonalúik mellett, szélesebb körök érdeklődésére Bzámlithatnak." Ennék a célnak a megvalósítására alalkult meg á Magyar Jogászegylet Deák Ferenc Irodalmi Bizottsága, mely máris közrebocsátotta az első évfolyam első köteteként báró Wlassics Gyulának „Deák Ferenc" ehnü tanulmányát. A Bizottság a legkörültekintőbb érté. keléssel a legszerencsésebben választott. Ma, amikor állami, társ adatai és gazdasági életünkben homlokegyenest ellentétes világnézeteik küzdenek, amikor a szemben állő szellomerők tartalma sem határozott, sőt sok vonatkozásban egyenesen téves, amikor a világnézetek harca már a küzdelem első fázisában kilépett a higgadt teória síkjából s minden mozzanata az egyéni és közületi lét fenniaradását vagy megsemmisítését érinti, üikadartolt a törekvés azok után az erkölcsi hagyományok után, ama tisztult bölcseség után, azok után az örök emberi értékeli után, amelyeket Deák Ferenc képviselt. És ezeknek az értékeknek közismerteikké tételére senki sem alkalmasabb a tanulmány illusztris szerzőjénél. Azt a Madatot tűzte ki maga elé, hogy megrajzolja Deák: egyé hűségénél történeti arcképét. A feladat megoldása tökéletesen sikerült. Végigvezeti az olvasót Deák életén. Ez az écltrajaisniertetés azonban szerves történelem, kerek egész. Mint; egy fesíő rózsabimbó szirmai, ugy tárulnak fel előttünk a forrongó korszak uralkodó problémái — a vallási kérdés, a vegyes házasság, az ürbériség, örökváltság, lengyel kérdés, hitbizomány, szólásszabadság, védegylet, kodiükáciő, kiegyezés — organikus kapcsolatban; s a kinyílt rózsa nemcsak a korszak történetét tárja elénik a biztosan látó szem megvilágításában, hanem Deák egyéniségének élesen megrajzolt képét. is. S a szerző örök érdeme, hogy ez az arckép nem régi lovagvárak ősi cimerterménetk falára illik, hanem annyira jelenlegi, annyira eleven, hogy szinte beszél. A társadalmi és állami élet jelenségeit tiszta itélőiké. pességgel szemlélőnek a haza sorsa iránt érzett aggódó szeretetével mutat rá a szerző Deáknak azokra az intelmeire, amelyek szinte jósMsszcrii ihle_ tettséggel egyenesen a mai nemzedéknek szólnak. A műveltség folkozáso. az önzetlen hazaszeretet, a nemzeti összetartás, a megfeszített munka vájjon mikor fontosabb tényezői hazánk megmentésének, mint most? Az ámítás, a teíkintélyrombolág országpuszii tó hwtósM nem eprien ez a nemzedék érzí-e kinos keserűséggel? — Deák a liberális eszmeáramlathoz csatnem veszített.