Magyar jogi szemle, 1924 (5. évfolyam, 1-10. szám)

1924 / 1. szám - Deák Ferenc

63 Lakozott. Az 1848-us korszak liberális eszmeáramlata valódi tartaton áauk ós irányának megértéséhez elegendő arra az egy tényre rámutatni, hogy Magyarországnak akkor tizemhárom millió lakosa volt s ebből mindössze háromszázezer nemes alkotta a politikailag jogosult nemzetet. A liberális elív megizmosodása az akikor! általános szellem-irányzat mellett politikailag egészen érthető volt. Magyarországon azonban sajátos tartalom, mial jelent, meg. Elvi tartalma szerint ugyanis a liberalizmusban nincs nemzeti elem. A 48.aa korszak magyar liberalizmusa azonban a rendi szervezetű országból magyar nemzeti államot akart alkotni s a liberális elv a magyar nemzeti eszmének engedményeket tesz mindott, ahol o kél <>lmi: liberális és nemzetti, egymással kollizióba keiül. Deák ennek a magyar nemzeti szellemtől átitatott liberalizmusnak volt a hive. A szabadság volt ideálja, de a hozzávezető ut mérföld jelzői: a kötelességteljesités, az önzetlen munka, az ember erkölcsi egyéniségének belső ígiazKága, a józan mérséklet, de sohasem az erőszak. Mélyértelmüen mutat rá a szerző Deák liberalizmusának; alaptételére: többre kell becsülni az elérhető jót a jobbnál. A becsül etérzésnek és a köt élességtől jesitésnek' pedig valóságos apotheozisa. volt Deálk élete. A remény nélkül is küzdeni tudás és a kötelességé rzeten alapuló elhatározottság nem egyszer állította Deákot olyan válaszút elé, melyben csak az ő erkölcsi és értelmi egyénisége tudta a haza javát szolgáló cselekvést megtalálni. Ez magyarázaa meg a kiegyezés igazi jelentőségét is. Tagadhatatlan, hogy Deák arm helyezte a fősúlyt, hogy a nemzet egyetlen joga se áldoztassák fel s hogy a közös ügyeik intézésének alapja a paritás legyen a magyar alkun önálíóságának pregnáns kidomboritása alapján. Az elkövetkezett tényleges állapot azonban nem födte a jogfolytonosság elvének érvényesítésével kivívott jogi elrendezést. S a kiegyezés politikai kritikája többnyire a tényleges helyzethez kapcsolódott. Igaza van azért a szerzőnek abban, hogy a kiegyesíés értéke csak akkor lett volna igazán felismerhető, ha teljes) tartalmában eleven életté válik. — Deák egyéniségének egyetemes történeti szemszögből végzett analízisével állapítja meg a szerző Deák uralkodó gondolatát: a jog legyőzhetetlen erejébe vetett hitet; uralkodó érzését: az erkölcsi erő egyetemességét; emberi nagyságának alapvető tulajdonságait: az egyenességet, igazságosságot, a jogok megbecsülését, a rokoni, baráti szeretetet, a szülőföld szeretetét és mindenekfelett a hiaziaszereteteit; értelmi jellemét: a biztos ítélőképességet, következetességet, a páratlan logika egyszerűségét; tudásának, műveltségének elemeit. Bemutatja, mint politikai vezért, mint államférfiul, mint kodifikátort és mint szónokot s így vezet el Deák egyéniségének szintéziséhez. Ez a nagy egyéniség bő forrása mindanniak, amii után sanyargatott helyzetünkben lelkünk vágyódik. Ezt a, forrást a szerző ugv tárja elénk, hogy abból mindeniki nemes élvezetit el. igaz lelki gyönyörűséggel és maradandó' haszonnal meríthet. ». I. IparígazOlváuy és Iparengedély cini alatt di'. Varga Vidor és dr. Kranfc József füzetet tettek közzéi, amely az nj ipartörvénynek idevonatkozó rendelkezéseit foglalja egybe, különös tekintettel az értékpaipirkereskedélmre és bnnkiparra. A füzet, mely 17 beadvány mintát is tartalmaz, Dampel É. könyvkereskedő cég kiadásában jelent meg és iSÖfl koronáért kapható. A pénztartozás késedelmes teljesítése esetében a hitelezőt megillető kártérítésről szóló 192.'?. évi XXXIX. t.-oikk és a 8759 1923. M. E. számú rendelet 1923. évi december hó 16-án lépett életbe. Mindkettő ismertetését Polgárjogi Határozatok Tára. A Felsőbírósági Határozatok magán gyűjteményei nem tették fölöslegessé, hogy a „Kúria teljesülési határozataiból, jogegységi határozataiból és egyéb elvi határozataiból" hivatalos gyűjtemény adassék ki (1912:LTV. t.-c.l.