Magyar jogi szemle, 1924 (5. évfolyam, 1-10. szám)

1924 / 1. szám - A telki szolgalmi jog terjedelmének és megszüntetésének kérdéséhez

52 A törvénykönyv végleges szövege mellőzi ugyan a használat kellemesebb volta szempontjából való megengedhetőség kifejezett kiemelését, de amidőn 1019. §-ában azt mondja,, hogy „eine Grunddienstbarkeit kann nur in einer Belastung bestehen, die für die Benützung des Grundstückes des Berechtigten Vorteil bietet", ezzel nem zárja ki azt, hogy ez az előny a kellemesebb használhatóság szempontjából állhasson fenn. Az eredeti szövegnek a törvénykönyvbe változott alakban val6 átvitele az ellenkezőnek feltevésére annál kevésbé ad alapot, mert hiszen a német polgári törvénykönyv előmunkálatai alkalmával nem is hangzott el számbavehetőbb kifogás a használat kellemesebb voltának megengedhetőségével szemben s inkább csak ezért maradt el ennek a kiemelése, hogy a szöveget egyszerűsítsék s mert a Vorteil szóban a használat kellemesebb voltát jelentő előnyt is beleértettnek tekintették. A német általános polgári törvénykönyv kommentátorai is általában ezt az álláspontot képviselik. így ArtlofT „Das deutsche Nachbarrecht" cimü (Jena, 1900.) munkájában a BGB. 1019. §-ához a következő kommentárt fűzi: „Die Grunddienstbarkeit ist dazu bestimmt, die Benützungsfáhigkeit eines Grundstückes zu fördern, nicht blos in materieller Hinsicht, sondern in idealer, z. B. durch Erhöhung der Annehmlichkeit." A magyar általános polgári törvénykönyv tervezetének első szövegének 687. §-a szerint „a telki szolgalom a szolgáló telek oly terheléséből állhat, mely az uralkodó telek előnyösebb, kényelmesebb, vagy kellemesebb használatára való". A második szöveg és a törvényjavaslat 505. §-a szerint „a telki szolgalom csak annyiban állhat fenn, amennyiben az uralkodó telek használására nézve előnyös". Lényegében tehát a második szöveg ugyanazt mondja, amit a német polgári törvénykönyv. A szövegben esett változás itt is körülbelül ugyanazokra az okokra vezethető vissza, mint a német polgári törvénykönyvnél s ekként ehhez a szövegbeli változáshoz sem lehet hozzáfűzni azt a következtetést, hogy ez azért történt volna, hogy a használat kényelmesebb, vagy kellemesebb voltának szolgáló telki szolgalmakat kizárja. Hogy a tervezet ugyanazt akarja az uralkodó telek használatára nézve előnyös kitétellel mondani, amit a francia code civile „pour Pusage et utilité" kitétele kifejez, igazolja a törvényjavaslat idevonatkozó indokolása (73. oldal), ahol az uralkodó telek érdekében fennálló „utiütas"-t emliti a telid szolgalom előfeltételéül. Igaz, hogy a törvényjavaslat 507. §-a értelmében a szolgáló telek tulajdonosa követelheti, hogy a telki szolgalom gyakorlásának módját az ő költségén megváltoztassák, de