Magyar jogi szemle, 1924 (5. évfolyam, 1-10. szám)

1924 / 1. szám - A pénztartozás késedelmes teljesítése esetében a hitelezőt megillető kártérítésről szóló 1923. évi XXXIX. törvénycikk

43 forgalmi cikk, különösen valamely termény ára mint értékmérő után igazodik, a 2. §. második bekezdésében megállapított mérsékelt összegű kártérítés jár. Nincsen helye ennek a kártérítésnek sem, ha a szerződés vagy a birói ítélet a késedelmi kamatot a tőketartozásra irányaao forgalmi cikk (termény) mennyiségében fejezi ki. Az előbbi bekezdésekben foglalt szabályok állanak az aranyra, ezüstre és külföldi pénznemre szóló tartozások esetében is. M. i. „A pénz értékének csökenéséből eredő kárt ujabb időben a felek szerződésükben oly módon igyekeznek kizárni, hogy a tartozást valamely forgalmi cikk bizonyos mennyiségiének mindenkori piaci árában határozzák meg. Különösen gyakori a tartozásnak gabonában, főleg búzában megállapítása, amikor is az adós ugyanannyi búzának lejáratkori árát tartozik megfizetni, amennyi búzának az ellenértékét megkapta. Nem lebet azonban mégsem azt mondani, hogy ilyen esetekben az adós késedelme a hitelező károsodását mam eredményezheti, mert egyfelől rendszerint bekövetkezik egy időpont (pl. lejárat, Ítélethozatal), amikor a tartozás tisztán pénztartozássá válik, másfelől az adós olyan módon üzérkedhetik, hogy tartozását abban az időpontban egyenliti ki, amikor a forgalmi cikk piaci ára aránylag alacsony. A javaslat éppen ezért a 2. §. harmadik bekezdésében emlitott kisebb kártéritést ilyen esetekre is megállapítja és ennek a kártérítésinek a fizetését csupán abban az esetben zárja ki, ha a szerződés vagy birói ítélet a késedelmi kamatot is a tartozásra irányadó forgalmi cikk mennyiségében fejezi ki. Ha a tartozás nem terményben, hanem aranyban vagy külföldi pénznemben van kifejezve, ugyanazokat a szabályokat kell alkalmazni, mint a forgalmi cikk mindenkori árának kikötése esetében, mert az ilyen szerződésnek is az a célja, hogy a pénz értékének csökkenésével szemben a hitelezőt megvédje." J. B. A bizottság a dolgokban, mint értékmérőkben megállapított tartozások kiemelő felsorolásába felveendőnek tartotta az ezüstöt is a gyakorlati élet igényeinek megfelelően. (Az eredeti javaslatból ugyanis ez hiányzott.) (III. 2.) A jelen törvényhely és nem a 2. §. utolsó bekezdése vonatkozik az eképen kötött kölcsönügyletekből eredő pénztartozásokra is. 5. §. Semmis az e törvény életbelépése előtt létesült olyan kikötés, amely a hitelezőnek az adós késedelme esetére a jelen törvényben megállapítottnál alacsonyab kártérítési összeget biztosit. Ez a törvény nem zárja ki, hogy a hitelező a 2., 3. és a 4. §. alapján járó összegen felül bizonyított magasabb kárának megtérítését az általános jogszabályok szerint követelhesse. Ez a törvény nem érinti az uzsoráról és káros hitelügyletekről szóló 1883: XXV. törvénycikknek a rendelkezéseit, különösen azt a rendelkezést, amely szerint uzsora miatt büntetendő az, aki másnak szorultságát, könnyelműségét vagy tapasztalatlanságát felhasználva, az idézett törvényben meghatározott kikötések mellett hitelez vagy ad fizetési halasztást.