Magyar jogi szemle, 1924 (5. évfolyam, 1-10. szám)

1924 / 1. szám - A pénztartozás késedelmes teljesítése esetében a hitelezőt megillető kártérítésről szóló 1923. évi XXXIX. törvénycikk

40 A fizetésképtelenség néni hárítja el a vétkesség beállását. De a törvényben emiitett személyes körülmények és viszonyok címén kevé^bbé súlyos tények is igényt adnak a mérsékeltebb kártérítésre. Ennek a példáiként 1. a fentebb közölt miniszteri Megokolás harmadik bekezdésében emiitetteket. A rendelet (8759/923. M. E. sz.) vonatkozó 1. §-a második tételét 1. fentebb 1. számnál. Az Ítéleti marasztalás csak a rendelet vonatkozó részének felhivásával történhetik, mert a hivatalos évi kamatláb a fizetés idejéig változhatik is. Általában az ítélet hozatalakor fennállott kamatláb + ennek a fele irányadó. De ha utóbb a fizetésig a kamatláb változik, a változás időpontjától kezdődően a változott (magasabb vagy kisebb) kamatláb + ennek a fele a kiszámítás alapja, ha csak az ujabb rendelet másként nem fog intézkedni. 3. A harmadik bekezdéshez: A százalék magasságát felemelő vagy leszállitó rendelkezés kapcsán megfelelő szabályozás szükséges lenne az iránt is, hogy a már lejárt & meg is itélt kártérítés Összege az ujabb szabályozás időpontjától kezdődően miképen alakul? Ez iránt való különleges szabály alkotása hiájnyában a törvény 6. §-át kell megfelelően alkalmazni. 4. A negyedik bekezdéshez: Kölcsönügyletből származó követelésien itt csak pénzkölcsönből eredő pénzkövetelést ért a törvény. Ha pedig a kölcsönből eredő pénztartozás mindenkor való összege más dolog, mint értékmérő után igadozik, vagyis ha ilyen módon értékálló kölcsönzésről van szó, nem a jelen törvényhelyet, hanem a 4. §-t kell alkalmazni. A kölcsönügylet fogalmát szoros értelemben kell venni. Különös kölcsönző célzat nélkül, egyszerűen hitelezett vételár, vagy pénzösszegnek más őrizetébe adása, letétbe helyezése nem tekinthető kölcsönnek. Az azonban itt is közömbös, hogy a kölcsönzés kamatozással vagy kamat nélkül történt-e? 3. §. Ha a késedelembe esett adós pénztartozását akár birói ítélet, akár szerződés alapján a pénz értékében beállott csökkenés mértéke szerint átszámított (valorizált) összegben lenne köteles fizetni, ily esetben mindenkor csak a 2. §. második bekezdésében megállapított mérsékelt összegű kártérítés jár; sőt a bíróság a tartozási Összeg átszámítása (valorizálása) kapcsán a késedelemmel járó ezt a mérsékeltebb kártérítést is leszállíthatja a törvényes késedelmi kamat mértékéig. TJ. i.: „A Curia gyakorlata bizonyos esetekben a vétkes adóst a tőkén és kamatán felül kártérítés eimén még annak az értékkülönbözetnek a megtérítésére is kötelezi, amely a tőke összegének a fizetés elmulasztása időpontjában volt értéke és a tényleges megtérités időpontjában levő érték közt jelentkezik. Ilyen átszámítási szabály esetleg szerződésben is ki lehet kötve. Mindezekben az esetekben az adós a hitelező kárát részben vagy egészen már az emiitett gyakorlatnak vagy szerződésnek megfelelően is köte-