Magyar jogi szemle, 1924 (5. évfolyam, 1-10. szám)

1924 / 1. szám - A pénztartozás késedelmes teljesítése esetében a hitelezőt megillető kártérítésről szóló 1923. évi XXXIX. törvénycikk

37 nem zái-ja ki az ennél magasabb összegű kár 'megtérítését, tehát az átértékelést (valorizációt) sem akkor, amikor ennek más törvényszerű alapja van. Az alkalmazás előfeltételei: a) Pénztartozásról legyen szó. Közömbös az, hogy a pénztartozás minő jogalapból ered. Lehet ez készpénztartozás vagy másféle pénztartozás is, igy kártérités vagy a dologi helyett követelt pénzbeli értékmegterités is, sőt Önállóan követelt, felgyülemlett, hátralékos kamattartozás is. (Mert itt nem irányadó amaz általános magánjogi szabály, hogy kamattartozás után más kikötés hiányában csak perindítástól kezdve járna késedelmi kamat. Az egyébként komatozás nélkül való tartozás után is jár ez a kártérités a késedelem beálltától kezdve.) Ide tartozik a dologszolgáltatás mellett vagylagosan vagy esetlegesen követelt pénzbeli ellenérték is. A törvény ugyanis a pénztartozások különböző faja közt nem tesz különbséget. b) Magánjogi cimen alapuljon a, tartozás. Zavaró mozzanat a törvényben a kereskedelmi ügyleten és váltón alapuló követelésnek külön felemlitése. Mert a csekken, bonon s más forgatható papiron alapuló és minden más masránioai követelések is ide tartoznak. Egyébként e kritérium értelme szabatosan kiviláglik a törvény 8. §-ából ós az ott előadottakból. c) Az adós késedelembe esett legyen. A késedelembe esés megállapítható: aa) a határozottan kikötött lejárati idő eredménytelen elteltével (dies interpellat pro homine), bb) ilyennek a kikötése hiányában pedig akkor, ha a. követelés lejárta (felmondása, feltétlenné válása) után a hitelezőnek hozzá intézett megintés© ellenére nem teljesiti az adós kötelezettségét (teljesítést követelő keresetnek vagy fizető meghagyásnak á kézbesitése megintésszámba megy.) (V. ö. a Polgári Törvénykönyv Törvényjavaslatának bizottsági szövege 922. ós köv. §§-aival). A kártérités jogalapja tekintetéből közömbös az, hogy a késedelem vétkes-e vagy vétlen? De a követelés mennyiségére ez a körülmény a 2. §. második bekezdése értelmében befolyással van. d) A törvény a pénztartozás minősítő körülménye gyanánt felveszi azt a követelményt is, hogy a pénztartozás a jelen törvény életbe lépésének napját követő időpontban járjon le, holott a lejárat korábbi vagy későbbi volta a törvény 6. §-a értelmében csak a jelen törvénybeli kártérítés kezdő pontjára van kihatással. Valójában és elvileg tehát ez a körülmény nem minősítő jellegű. 2. §. Az adós a lejárat napjától a tényleges fizetés napjáig a hitelezőnek a tőketartozás százalékában (heh vagy havi összeg) kifejezett olyan kártérítési összeget köteles megfizetni, amennyit a tőke százalékában kifejezve a m. hir.