Magyar jogi szemle, 1924 (5. évfolyam, 1-10. szám)

1924 / 1. szám - A pénztartozás késedelmes teljesítése esetében a hitelezőt megillető kártérítésről szóló 1923. évi XXXIX. törvénycikk

36 A hitelező érdekednek védelmében éppen attól a szemponttól vezéreltetve, hogy a korona értékmérő szerepe csorbát ne szenvedjen, a törvényjavaslat a tőketartozást egyáltalában nem kivánja érintenii hanem arra törekszik, hogy a hitelezőnek a késedelmi kamat helyett kártérítésként olyan mellékszolgáltatásit biztosítson, amely egyfelől lehetetlenné tegye az adósnak a tartozás összegével való üzérkedést, másfelöl fedezze ivzt az érdeksérelmet, amit a hitelező a késedelem következtében szenved. A javaslatnak csak az igazságtalanságok megszüntetése a célja, d© nem kivan a mostani helyzettel szemben az ellenkező végletekbe átcsapni és allkalmat adni arra, hogy az nj jogszabály alapján az adós kerüljön méltánytalanul súlyos helyzetbe. Az L B. (a nemzetgyűlés igazságügyi bizottsága) 1923 július hó 19-én 305. számmal kelt jelentésiben kiemeli, hogy: A jeJen törvényjavaslat pénzünk vásárló erejének csökkenése folytán a gazdasági viszonyokban előállott jogtalan előnyöket élvező egyénekkel szemben óhajt védelmet nyújtani... régebben az adós volt súlyosabb helyzetben; a háború óta... ma már jóformán csak az adós uzsorájáról lehet szó. Ennek a kérdésnek pedig nemcsalk az egyesek szükségszerű védelme szempontjából van súlya, hanem általános gazdasági érdekből is, mert éppen a fentebb vázolt körülményekre vezethető vissza a hitelezésnek, különösen a hosszabb lejáratú hitelezésnek jóformán teljes megszűnése, amely körülmény pedig a termelésre gyakorol káros hatást. A bizottság abban a meggyőződésben van, hogy a jelen törvényjavaslat törvényerőre emelése a hitelviszonyok erőteljesebb kialakulására is üdvös hatást fog gyakorolni. (I.) A törvényjavaslat természetszerűleg csakis a pénztartozásokról és pedig bármely magánjogi cimen alapuló pénztartozásokról intézkedik, miután a hitelezőt majdnem kizárólagosan a pénztartozások késedelmes teljesítése esetében éri károsodás, emellett méltánytalannak mutatkoznék, ha a kártérítési kötelezettség a tartozásoknak csak egy részére szoríttatnék. Kiemeli a bizottság, hogy a törvényjavaslat a tőketartozást egyáltalában nem érinti (nem valorizál), hanem a meglevő általános jogi elvekből levezetve szabályozza az adós által a hitelezőnek fizetendő kártérítés mérvét. (II.) 1. §. Ha az adós késedelembe esik kereskedelmi ügyleten, váltón vagy más magánjogi cimen 'alapuló olyan pénztartozása teljesítésével, amely pénztartozás a jelen törvény életbeléptetésének napját követő időpontban jár le, késedelmi kamat helyett az ebben a törvényben foglalt rendelkezések szerint kártérítéssel tartozik a hitelezőnek. M. i. (= miniszteri indokolás): Ez a meghatározza a tartozásoknak azt a körét, amelyre a törvény rendelkezései kiterjednek ós kimondja azt is, hogy a törvény rendelkezései minden korlátozás nélkül csupán az életbelépés napját követő időben lejáró pénztartozásokra nyernek; alkalmazást. A törvény hatálya alá tartozó pénztartozások után jövőre nem lesz helye az eddigi törvények értelmében járó késedelmi kamatnak, hanem e helyett kártérítést kell az adósnak fizetnie. E törvényhely alapján csak a késedelmi kamat helyett lehet kártérítést megítélni. Nem engedi meg tehát azt, hogy a késedelem beállásának az időpontját megelőző időre járó kamat helyett is ezt Ítélje meg a biróság (mert a korábbi időre járó kamatra nézve az eddigi jogszabályok maradnak irányadók, de a felgyülemlett hátralékos kamat után nincs kizárva késedelmi kamat helyett az itt jelzett kártérítés) és