Magyar jogi szemle, 1924 (5. évfolyam, 1-10. szám)

1924 / 1. szám - A pénztartozás késedelmes teljesítése esetében a hitelezőt megillető kártérítésről szóló 1923. évi XXXIX. törvénycikk

35 A pénztartozás késedelmes teljesítése esetéiben a hiteezbt megillető kártérítésről szóló 1923. évi XXXiX. törvényeink. Ismerteti: dr. Antalfy Mihály, kir. Ítélőtáblai biró. Közgazdasági életünk egyik súlyos sebének a gyógyítására van hivatva a cimban megjelölt törvény, amint ez a törvényjavaslat alább idézett általános megokol ásából tűnik jki. Ma, amikor a magyarázati anyag megszerzése szinte leküzdhetetlen nehézségbe ütközik, a nagyfontosságú törvény helyes allkalmazhatása végett az ismertetés és a helyszűkéhez inért értelmezés kapcsán szükségesnek látszott a törvényjavaslat miniszteri megokolásának és az igazságügyi bizottság jelentésének kevés kihagyással szinte szószerint való közíese is. Nyomatékosan ki kell emelni, hogy ez a törvény pusztán csak a késedelmi kamat helyett követelhető kártéritést szabályozza és ki nem zárja, nem is abszorbeálja a más cimen felmerülő kár pótlását, amint ezt az 5. §. II. bekezdése ki is mondja. Lehetságes, hogy a hitelezőnek egyéb kára nincs is, mint a késedelmi kamatnak megfelelő kár, mert pl. a lejárat és fizetés napja közt levő időben a korona árfolyama és vásárló ereje nem csökkent, és az alább az 5. §-nál a 2. jegyzetben érintett más kár sincs. Ha azonban a korona árfolyama és vásárló ereje hanyatlott, helye lehet valorizációnak is, csakúgy mint eddig, meg a 3. §. értelmében való kártérítésnek is. A dr. Nagy Emil m. kir. igazságügy miniszter ur 1923. évi július hó 10-ón 282. számmal beadta miniszteri javaslat általános megokolásából figyelemre méltók a következők: Általános a pantasz, hogy az adósok a hitelezőik rovására az adott helyzettel visszaélnek. Gyakran megtörténik, hogy az adós a lejáratkor kötelezettségének mindem nehézség nélkül eleget tehetne, tartozását azonban épen csak azért nem fizeti meg, mert a pénzösszeg ugy van elhelyezve, hogy az neki jelentéksanyen több hasznot hajt, mint amennyivel a késedelem következtében tartozása megnövekszik:. Nézetem szerint emellett a jelenség mellett a törvényhozás nem maradhat tétlenül és nem tűrheti azt az erkölcstelen helyzetet, hogy az, aki szerződésen vagy törvényen alapnló kötelezettségének nem tesz eleget, nemcaaik joghátrányt ntem szenved, hanem busás anyagi előnyökhöz jut jogeülemies magatartásának jutalmául. Mindezek megfonitolásán alapszik a jelen törvényjavaslat, amelynek rendelkezései kizárólag arra az esetre terjednek ki, amikor az adós kellő időben a pénztartozást nem teljesiti, vagyis késedelembe esik. Jogszabályainkban nem ismeretlen a késedelemnek az adós helyzetét sailyositd hatása. Ebben az irányban csak arra mutatóik rá, hogy a szerződésiben kikötött szolgáltatás teljesítésének lehetetlenné válása, ha a teljesítési határidő előtt következik be, a lehetetlenné válásban nem vétkes adóst kötelezettsége alól mentesiti, mig ha a lehetetlenülés akkor következük be, mikor az adós késedelemben van, ő teljes kártérítéssel tartozik. 3*