Magyar jogi szemle, 1924 (5. évfolyam, 1-10. szám)

1924 / 1. szám - Külföldi részvénytársaságok cégvezetői

kereskedelmi törvény síknek azt az álláspontját, hogy részvénytársa ság oknál cégvezető kirendeléséének helye nem lehetne, mert a kereskedelmi törvény 4. §-a rendelkezéséből folyólag a 37. és következő szakaszainak a cégvezetőkre vonatkozó rendelkezései a részvény társaságokra is alkalmazandók és nem ellenkezik a cégvezető alkalmazása a részvénytársaság jogi természetével és szervezetével sem, mivel a részvénytársaság vagyonjogi ügy léteire nézve egy tekintet alá esik az egy énnel mint jogalannyal, és ha ügyvitelét a törvény világos szavai szeiint meghatalmazottakra bizhatja, ngy cégvezetőt is rendelhet ki, — de a tapasztalat is azt mutatja, hogy számos részvénytársaság agy nálunk, mint a külföldön már az alapszabályokban is cégvezetők kirendelhetéséről gondos kodik. Ezóta, de csak ezóta általános joggyakorlat nálunk, hogy cégvezetőt a részvénytáraság is kirendelhet. Ha a belföldi részvénytársaságnak nem lehet cégvezetője, ugy annál kevésbé lehet a külföldi részvénytársaság belföldi képviselőségének. A keresk. eljárást szabályozó rendelet értelmében duo pares esetében ilyen kérdés a Kúriára nem juthatott, a budapesti ítélőtábla pedig következeti sen követte azt az álláspontot, hogy a külföldi í részvény társaság fióktelepét csakis a képviselőség tagjai képviselhetik és cégjegyezhetik, e célra tehát cégvezető ki nem rendelhető -— 1530/1896, 1412/1900, 286/1904, 9543/1921. Ez az álláspont a külföldi részvénytársaságokra nézve nem volt annyira tűrhetetlen, mint a belföldiekre, mert néhány osztrák intézettől eltekintve nem voltak itt oly külföldi fióktelepek, melyek igen nagy apparátussal dolgoztak és ennélfogva elégséges volt nekik egynéhány képviselőnek képviseleti és cégjegyzési joga, Az osztrák intézetekre nézve tanitja ugyan Vályi, — 627. lap — hogy azok fióktelepéhez sem rendelhető ki cégvezető, mert a társasági tisztviselőknek cégjegyzési joggal felruházása náluk sem egyeztethető össze a képviselőség jogkörével, a gyakorlat azonban engedékenyebb volt és az Ausztriával kötött egyezmények szellemével Összeférhetfínek tartotta, hogy osztrák részvénytársaság magyarországi fióktelepe részére cégvezetők kirendelhetők. A háborút követő események következményekép az Ausztriával kötött egyezmények is hatályukat vesztették és nem lehetett fenntartani az osztrák fióktelepek részére megtett megkülönböztetést, ftnnek folytán nemcsak uj cégvezetőt nem jegyeztek be osztrák részvény társa ságok magyar fiók telepei részére,- de még a már heiegvzetteknek a törlését ifl hivatalból elrendelték." Legutóbb 232/1923. sz. a. hozott ily határozatot a budapesti törvényszék. Néhány bécsi bank budapesti fióktelepének nagy kiterjedésű üzlete van Brdapesten és ezek üzletvitelét a wgveze-