Magyar jogi szemle, 1924 (5. évfolyam, 1-10. szám)

1924 / 1. szám - Külföldi részvénytársaságok cégvezetői

31 állottunk ama rázkódtatáshoz; melyen országunk átment ás amely egész állami létünket fenyegette; az egyéni akciók és az összeesküvések napjait éltük, ezer okunk volt az állam ás társadalom rendjének erőszakos felforgatására és valamely osztály kizárólagos uralmára törekvő, összeesküv ésszerű mozgalmaktól tartani. Érthető a törvényhozás félelme és érthetők e lelkiállapotából született termékei. Érthetők, de józanul nem helyeselhetők. Lehetnek-e ezek a törvények legislátiónk állandó mintái? Beleilleszthetjük-e őket szervesen, miként a javaslat teszi, a kódex testébe? Azt hiszem, nem Külföldi részvénytársaságok cégvezetői. Irta: dr. Oold Simon. A kereskedelmi torvény 37. §-a értelmében a főnök kirendelhet cégvezetőt. A részvénytársaságot tárgyazó tizedik cim arról, hogy cégvezetőt a részvénytársaság kirendelhet-e, külön nem intézkedik. A Tervezetet tárgyaló Értekezleten az előadó azt kimondó szöveget ajánlott elfogadásra, hogy a részvénytársaság ügyei vezetésével, valamint az ügyvitelre vonatkozó képviseletével megbizott meghatalmazottakra és társulati hivatalnokokra általában1 a törvénynek a cégvezetőkre és kereskedelmi meghatalmazottakra vonatkozó intézkedései nyernek alkalmazást. Ezt azonban el nem fogadták, hanem annak az aggodalomnak adatott kifejezés, hogy ily szövegezés mellett a közgyűlés az igazgatóságon kivül még külön cégvezetőt is nevezhetne ki, mi által az igazgatók helyzete nagyon kétes jellegűvé válnék ós ennek hatása alatt az Értekezlet elvileg kimondta, hogy a közgyűlés cégvezetőt ki nem rendelhet és az ajánlott szövegben a „cégvezetőkre és" szók kihagyását határozta elKereskedelmi törvényünk előmunkálataiból tehát a törvényhozó azon célzatára lehetne következtetni, hogy részvénytársaságoknál cégvezetők egyáltalában nem lehetnek. Soká a birói gyakorlat is ezen az állásponton volt. Vályi 1906-ban megjelent Cégjoga helyesli yzt ós a törvény előmunkálatain kivül megokolásul felhozza, hogy az igazgatóság tagjait ép azért választia a közgyűlés nagyobb számban, hogv egymást akadályoztatásuk esetén helyettesíthessék, tehát gyakorlatilag cégvezetőre részvénytársaságoknál rendszerint nincs is szűkség; hogv továbbá nem indokolt átnibázhatór.ak minősíteni a közgviilésnek az igazgatóság iránvában annak megválasztásával kifejezett bizalmát; hogy végül a k. t 37. §-a szerint cégvezetőt a főnök rendelhet ki, részvénytársaságoknál pedig kétséges, hogy ily főnöknek a közgyűlés vagy az igazgatóság tekintessék-e. A budapesti ítélőtábla azonban 1429/1905. sz. határozatában nem tette magáévá a budapesti