Magyar jogi szemle, 1924 (5. évfolyam, 1-10. szám)

1924 / 1. szám - Lázadás, hatóság elleni erőszak, izgatás a Javaslatban

29 .járult vagy nem. A javaslat a maga 6. §-ában körülirt esopoiiosulás nélküli lázadásra, de csakis erre vonatkozólag mellőzi a „szövetség" kifejezést és az „összebeszélés, mozgalomíkezdeményezés vagy egyéb előkészület" kitételekkel helyettesíti. Itt ismét azon anomália áll elő, hogy a csoportosulással, tehát veszélyesebb módon elkövetett lázadásra való szövetkezés enyhébb megitélésben részesül, mint a csoportosulás nélküli lázadásra, tehát kevésbbé veszélyes tettre való szövetkezés. Különben nem hisszük, hogy a szinonimák e halmaza meg fogja szüntetni az „előkészítő cselekménynek14 nagyon határozatlan fogalma körüli vitákat Ha azt, miként eddig, csak a távolabbi kisérlet egy faja gyanánt fogjuk értelmezni, a nyereség semmiesetre sem lesz nagy. A javaslat 9. §-a lényegileg nem egyéb, mint a Kbtk. 42. és 78. §§-ban körülirt kihágásoknak bűntetté alakitása; az eddigi elzárás, illetőleg pénzbüntetés helyett 5 évi börtön és 10 millió pénzbüntetés járna. A bűncselekmények ily hirtelen átértékelésére alig van példa, A fejlődós folyamán sokszor előfordult, hogy a világnézet változásával a bűncselekmények értékelése is módosult, különösen az enyhébb irányban. De az enyhébb felfogásról arra a mórtéktelen szigorra való átmenetel, amilyent a javaslatban találunk, bátran mondhatjuk, ritkítja párját. Ennek, valamint a javaslat fogalmazási módszerének jellemzésére bemutatjuk a következő példákat: A hatóság elleni erőszakról intézkedő mostani törvény (19.14 : XL. t.-c), valamint a kihágási törvénynek fentidézett szakaszai, amelyek, jegyezzük meg jól, érvényben maradnak, a c^lekménynek csoportos elkövetését a „csoportosulás, zavargás" kitételekkel jellemzik, sőt a kihágási törvény még tovább megy az exemplifikációban, mert felemii ti a „népünnepeket, körmeneteket és más csoportosulásokat is." A javaslatnak ez kevés: hozzáteszi a „népgyűlést", mintha ez nem esnék a csoportosulás fogalma alá. Az 3914 : XL. t-e. az erőszak ellen védett alanyokat a ,.hatóság" és a „hatósági közeg" elnevezés szerint különbözteti meg. Szüksége volt erre, mert a közeg elleni erőszakot enyhébben bünteti. A javaslat is emliti a közeget, pedig erre mi szüksége sincs, mert. szerinte az ellenállás mindig bűntett flé azonos büntetés alá esik akár hatóság, akár közeg ellen követhetik el. Mostani törvényeink; a hatóság elleni erőszak tárgya ayanánt a hatósági el járás gyakorlásának akadályozását vagy a hatóságnak valamelv intézkedésre való kényszerítését .jelölik meg. Az intézkedés mellett ott lesz ezentúl: a felhívás, a rendelet, a feloszlatás és ismét az „intézkedés" a rend fenntartására vagy helyreállítására. Mintha mindez nem volne