Magyar jogi szemle, 1924 (5. évfolyam, 1-10. szám)

1924 / 1. szám - Lázadás, hatóság elleni erőszak, izgatás a Javaslatban

28 célok valamelyikéből ha-sznált erő&aak vagy lényeget** ma is büntetendő cselekmény, halsár hatóság túllőni erőszak oimón. Mi ok sincs tehát arra, hogy azt egy mindenesetre zavaró, mert két törvény alá vonható névcserével lázadásnak kereszteljük. A mai törvény és a javaslat közötti különbség, az emiitett névváltozáson kivül, abban áll, hogy 1. a javaslat nem elégszik meg a hatóságnak általánosságban való megjelölésé vei, hanem specializál és külön emliti fel a kormányt és annak tagjait; 2. az elkövetési cselekedeteket szintén specializálja, kiemelvén a „helyről való eltávolítást"; 3. a kódexnek a lázadásra való „szövetségről rendelkező 155., 156. §§-at ér vényben hagyva, megtoldja azokat az összebeszélés, mozgalomkezdemónyezós vagy egyéb előkészület" kitételeivel. Észrevételeimet ebben a keretben kívánom megtenni. Ha fenntartatik a lázadás rendes meghatározása, mi akadálya sincs annak, hogy a Btk. 152. §-a a nemzetgyűlésre alkalmaztatik, mert az 1920 :1. t.-c. (3. §. második bek.) kimondja, hogy a nemzetgyűlés büntetőjogilag ugyanazon védelemben részesül, mint amelyet a törvények az országgyűlésnek biztosítanak. A nemzetgyűlésről nyilván azért intézkedik a javaslat, mert azt a csoportosulás nélküli támadás ellen is meg akarja védeni. Csakhogy igy a jogilag még mindig fenn álló, mert az 1920 :1. t.-c. szerint csak működésében szünetelő régi törvényhozó testületek csekélyebi) oltalomban részesülnének, mint a mai nemzetgyűlés. Különösen kirivó ez a/ alkotmányjogi visszásság a főrendiházzal szemben, mely nem „oszlatta fel magát/' Hogy ez nem aktuális dolog? Lehet. De a törvényhozónak a jövőbe is kell néznie. Tapasztalati álláspontról különben nehéz elképzelni, miiképpen tudná egy- egyes, ember vagy mé|g csoportot sem alkotó néhány egyén, az országgyűlést vagy az egész kormányt „helyéről eltávolítani." Történt nálunk az utolsó időben ilyen elmozdítás és alkalmasint erre az esetre van szabva a javaslat szóban levő szakasza. De ne feledjük, hogy az „elmozdító" akkor is az állítólag mögötte álló több ezer pártolóra hivatkozott; ettől ijedt meg az akkori minisztertanács, mely maga is forradalmi eredetű volt. És ezsn fordul meg a dolog. A lázadás forradalmi jelenség, forradalmi jellegű tömegmozgalom; forradalmat pedig nem lehet csoportosulás nélkül csinálni vagy csak célba venni is. Ha egyes vagy néhány ember követ el ilyen, mondjuk államcsínyt, távolit el egy egész országgyűlést, egy egész kormányt: az nem lázadás, hanem közönséges erőszak, mely nem államfogházat érdemel, amit a javaslat szán neki, hanem közönségas büntetést. A Btk. 156. §-a lázadásra irányuló szövetségről intézkedik s a szerint bünteti, amint ahhoz előkészítő cselekmény