Magyar jogi szemle, 1924 (5. évfolyam, 1-10. szám)

1924 / 1. szám - Lázadás, hatóság elleni erőszak, izgatás a Javaslatban

27 Lázadás, hatóság elleni erőszak, izgatás a Javaslatban. Irta: Tarnay János, ny. curiai tanácselnök. A javaslatnak 5—8. §§., melyek a Btknek a lázadásra vonatkozó fejezetét módositják, kézzelfogható tanusága annak, miképpen lehet valamely intézményt egy-két szóval lényegéből kivetkőztetni. A lázadásnak (suditio) ós összes alfajainak (a zendülóstől, felkeléstől, zavargástól, csődüléstől le egészen a Kbtk 42. és 78. §§. szerint büntetendő kihágásig) jellemvonása az államhatalomnak ellenszegülő tömeg cselekvősége, amit kódexünk a „csoportosulás" szóval fejez ki.1 A javaslat már konstruálja a csoportosulás nélküli lázadás deliktumát. Szó sincs róla: büntetni kell azt az egyest ós azokat az egyeseket is, akik a nemzetgyűlést, a koimányt vagy a minisztert erőszakkal vagy fenyegetéssel „helyéről eltávolitani, hivatásának szabad gyakorlatában akadályozni, valaminek elhatározására bírni, valamely intézkedésre vagy valaminek elhagyására" kényszeríteni akarják. De bünteti a kódex is, csakhogy a doktrínával egyezó'leg, a maga természetes kellékének, a csoportnak és a csoportosul ásnak fenforgása mellett, A Btknek a lázadásról szóló IV. fejezetében csak egy cselekmény van, amelyet csoportosulás nélkül el lehet követni: a jogtalan toborzás (161. §.); de ez nem szoros értelemben vett lázadás és csak azért került e fejezetbe, mert bár a rendszerben való elhelyezése vitás, kétségtelenül az állam biztonságát veszélyeztető cselekmény.2 E kivételes voltára utal is a törvény, kimondván, hogy oly csapat gyűjtés van itt értve, amelyben nincs meg a felségsértés, hűtlenség vagy lázadás célzata. De hát büntetlen ma az a csoportosulás nélküli tevékenység, amelyet a javaslat a lázadás fogalma alá von! Én azt hiszem, hogy (legalább a kormányt és annak tagjait illetőleg) nem. A hatóságok védelméről szóló 1914 : XL. t.-c. börtönnel és pénzbüntetéssel fényi ti azt, aki a javaslatban megjelölt módon (erőszakkal vagy veszélyes fenyegetéssel), bár „csoportosuláson kivül",. a hatóságot jogszerű hivatásának gyakorlásában akadályozza stb. (2. §. második bek.) Minthogy a kormány és annak minden tagja hatóság, azt hiszem, vitán kívülinek vehetjük, hogy az ezek ellen az említett 1 Már régi jogunkban is igy volt (Angyal P.: A magyar büntetőjog tamfcönyve (1915. 38. 1.). Az elnevezés különféleségeiről 1. Lor. Síéin: Der Begriff der Gesellscbaft und die sooiale Gescbiebte der franz. Revolution (1885. XCVHI. 1.) J MSs: A btkvck magyarázata, a 161. <j-hoz.