Magyar jogi szemle, 1924 (5. évfolyam, 1-10. szám)

1924 / 10. szám - Magánjogtanitásunk kérdéséhez. Reflexiók egy könyvhöz

322 kat kell adná. Szerintem u szerző alaptétele, mely szerint nemi egy valamely állam tételes jogán, hanem az összes kulturaemzetek tételes jogából megkonstruált magánjogtan kapcsán kell bevezetni a kezdőt a magánjog tudományába, teljességgel elhibázott, annak ép a megfordított ja helyes: igenis egy "valamely állam tételes jogán, még pedig természetszerüieg a tanulóhoz legközelebb álló hazai jogon kell őt bevezetni előbb a jog ismeretébe, hogy aztán bevezethessük őt valamennyi kultúrállam jogának tudományába. Ez a pedagógiának oly elemi szabálya, melyet bizonyítgatni sem kell. Amint laz elemi iskolai tanító a gyermek szülőháza körül látható jelenségek magyarázatával kezdi az értelemgyakorlatokat, a szülőfalun a földrajzoktatást és így tovább: ugyanez áll az oktatás legfelsőbb fokán is. A pedagógia szabályai azonosak a 6 éves gyermekre és az „érett" ifjúra nézve. Mindenki, aki valamit tanulni kezd, előbb a megtanulandó anyagot kívánja ismerni s csak azután kezd filozofálni a megismert jelenségek okairól, összefüggéseiről stb. Aki egy idegen nyelv tudósává akarja kiképezni magát, annak előbb azt a nyelvet beszélni kell megtanulnia. Aki sakkmester lakar lenni, anna»k első dolga az, hogy megtanulja, hogy ugrik a ló, hogy fut a bástya stb. Nevetséges volna, ha a francia nyelvmester kezdő tanítványának a latin leszármazásról, a román nyelvösszehasonlitásról beszélne, mielőtt az az étre-igét jól ragozni tudjU, a sakktanitó spanyol játszmáról értekeznék, mielőtt növendéke a figurák lépésével tisztában volna. Ezt az elemi követelményt hagyja teljesen figyelmen kívül mai oktatási rendszerünk is. A jogtanuló fele tanulmányi idejét eltölti, mielőtt az élő joghoz — egyedül a közjogot kivéve — hozzáférkőzhetett volna. Saját ifjúkori emlékeimből teljes világossággal áll előttem, mennyire elkedvetlenítő, nyugtalanító volt reám az a tapasztalat, hogy annyi sok történeti adat megismerése után is a, körülöttem felmerülő jogi problémákkal teljesen tájékozatlanul állottam szemben. Valósággal üdülés volt emellett a közjog tanulása, ahol tanulmányaimat mindjárt a napi politikai események elbirálásánál értékesiteni tudtSam. Ezt a nagy serkentő hatást nem szaibad lebecsülni, mert ez a sikeres tanitás egyik legfőbb támasztéka. Ugyanezt tapasztaltam mint tanár, a hallgatóimmal folytatott praktikumok alkuimával. A jogeset eldöntése pusztán a római jogi elvek alkalmazásával nem elégíti ki a hallgatót. Öt az érdekli, hogy ma is mogáll-e a római döntés. Ezért én egyenesen meghonosítottam azt a módszert, hogy a jogeset megoldását mindig az élő jogág végigviszem, egészen a javaslat paragrafusaiig. Az ismeret-tanítást természetesen nem értem a maga rideg szárazságában. Nem nyers törvényparagrafusokat akarok én bevágatni, hanem az alapintézmények leiró, megismertető tanítását kívánom a megértésükhöz feltétlenül szükséges hozzávaló magyarázatokkal, különösen a szabály rációjának és összefüggéseinek, érvényesitésének megismertetésével. A kezdő-tanfolyam hívóját sem képzelem valami alantasnak, jegyzői tanfolyamszerűnek, hanem iaz egyetemi oktatás színvonalához méltónak. Az iíisfiíMció-oktatás nem szükségképen kell hogy nivótlan oktatás legyen. Elvégre az a kezdő, akit az eddigi rendszer elég erősnek tartott arra, hogy a római jog és jogtörténet tanítására fogja, bizonyára megbírja a hazai jog tanulás át, ha az mindjárt a teljes egyetemi szánvonalon mozog is — csupán a részletek és a történeti ismereteket is feltételező mélyebb elmélet kikapcsolásával. Ez utóbbi helyett ellenben szükségesnek s a bevezető tanitás céljaira különösen alkalmasnak tartom a praktikumokat, a jogesetek fejtegetését. Fentebb konkrétumokat kivántkm a kezdő részére. Már pedig még a tételes törvény szabály ás, ha mindjárt konkrétebb is a szerző javasolta magánjogtannál, mégis absztrakt Konkrétté csak élő példán lesz. Ezekre az élőpéldákra kell rábocsátani mindjárt a kezdőt, hogy azokon tanulja felérzékelni ia szabályban rejlő absztraktumot. S csak ha igy alkalmazása-