Magyar jogi szemle, 1924 (5. évfolyam, 1-10. szám)

1924 / 10. szám - Vétkes gondatlanság és valorizáció a vasuti jogban

318 Ezek után áttérek a lényegileg két részre osztott indo­kolás részletes birálására. 1. A Kúria a vétkes gondatlanságot a vasútnak nem csupán pozitiv, hanem, és pedig elsősorban negativ irányú ténykedéséből vezeti le. Az indokolás szerint ugyanis magá­ban véve az, hogy a butorszállitókocsi kigyulladt, a vasút vétkes gondatlanságát meg nem állapitja, miután a törvé­nyes vélelem az, hogy a meggyulladás a nyitott vasúti kocsin való szállitással járó veszélyből keletkezett (vüsz. 86. §. 1.). Ellenben vétkes gondatlanság az, bogy a vasúti közegek M.-n a vonatot meg nem állitották, holott látták, hogy a butorszállitókocsi füstölög. Ez az egyik mulasztás. A teljes kártéritésre szolgál továbbá a vasúti közegek azon szándékos, sőt büntetendő cselekménye, hogy a tűzből megmentett ingóságot ellopták. Négy vagy öt- el nem égett, de elő sem került ládánál azonban nem volt bebizonyitható, hogy azokat is a vasúti alkalmazottak lopták el. A Kúria ezeknél is megállapította a vétkes gondatlanságot, mely a vasút ama mulasztásából áll, hogy ezen ingóságok őrzése tekintetében a köteles fel­ügyeletet teljesen elmulasztotta. Ezt a megállapítást á vasút szempontjából veszedelmesnek és túlzottnak tartom. Ugyan­ilyen jegeimmel ugyanis minden elveszésnél meg lehetne állapitani a vétkes gondatlanságot. De, sőt a jelen esetben a vasút épen arra hivatíkozhatik, hogy a tüz oltásával vele­járó zűrzavar, a minden alkalmazottat igénybe vevő foko­zottabb munka, bámészkodók gyülekezése stb., mind olyan körülmények, melyek indokolttá, sőt elkerülhetetlenné teszik a köteles felügyelet meglazulását. Természetesen ez nem jelenti egyúttal a közönséges kártéritési felelősség kizárha­tását is. Ad 2. A Kúria a vétkes gondatlanság alapján megálla­pítván a teljes kártéritési felelősséget, a következő nagy­fontosságú és a valorizáció jogterületén úttörő tételt sze­gezi le: „A fél tényleges kára teljesen megtérül, ha kellő idő­ben megkapja azt a pénzösszeget, amelyért az elveszett ingók helyébe megfelelő minőségű és állapotú ingókat beszerezhet.11 A következő mondatban azonban, sajnos, már kisiklás történik ebből az egyedül helyes gondolatkörből. A Kúria ugyanis a „további károsodás megelőzése11 végett kötelessé; gévé teszi a károsultnak a lehetőség szerinti azonnali után­pótlást. Szószerin t ugyanis a következőket mondja: „amennyiben a kártérítésre kötelezett a szükséges pénzösszeg szolgáltatásával késedelmeskedik, a károsult fél a 'beszer­zési árak későbbi emelkedéséből előálló további károsodását a lehetőség szerint megelőzni tartozik azzal, hogy az után-

Next

/
Thumbnails
Contents