Magyar jogi szemle, 1924 (5. évfolyam, 1-10. szám)

1924 / 10. szám - A jogi személyek állampolgársága

312 Csakhogy ennek az a következménye, hogy a bemutatóra szóló részvények (actions au porteur) megszüntetendők volnának, és hogy a névre szóló formát kell szükségképen bevezetni. Ez különben egyáltalán nem olyan ok, amely miatt ezt a szisztémát ki kellene kapcsolni. Sajnos, Franciaországban ezt a rendszert nem tudták még behozni, mert az, főleg a kincstár mai gyakorlata mellett, nem túlságosan szimpatikus módon fogadtatna. A többi államokban is intézkedések foganatosíttattak, hogy megakadályoztassak az, hogy egy megtévesztő jogi megjelenés (látszat) maszkja alatt, idegen vállaJkozásu társaságok tudjanak installálódni és prosperálni az idegenek hasznára. Spanyolországban például egy 1917 márc. 2-iki törvény fölhatalmazza a kormányt, egész sereg előny kiutalására, a spanyol társaságok számára. Itt is szükség volt tehát arra, hogy világosan és strikte meg lehessen határozni, hogy melyek a valóban spanyol társaságok és melyek az idegenek. A spanyol törvény tehát azt határozta, hogy a részvénytársaságok spanyolnak tekintetnek akkor, ha az igazgatóság elnöke és tagjainak legalább kétharmad része spanyol. Úgyszintén legalább kétharmad része a részvényeknek spanyol állampolgárok nevére kell hogy immatrikuláltassék. Svédországban 1916 május 30-ikán egy törvény hozatott, illetve két törvény ugyanazzal a dátummal, amelyek közül az egyik szerint egyetlen idegen se alapithat keresk. társaságot, sem nem léphet be társ gyanánt, a svéd kormány előzetes kifejezett engedélye nélkül. A másik törvény pedig, amely a bányákra és más különösen fontos társaságra vonatkozik, kimondja, hogy idegeneknek ezekre a társaságokra semminemű kontrollt gyakorolni nem szabad, ami pedig oly gyakran meg szokott történni. Angliában szintén hoztak megszorító intézkedéseket azok ellen a vállalkozások ellen, amelyek a kereskedelem bizonyos kapitális ágaihoz tartoznak. Ezek a társaságok nem birhatnak, csak névreszóló részvényehet, mert az angolok nem akarták, hogy az idegenek többet birjanak a részvénytőke maximum 20%-ánál. Úgyszintén azok a társaságok, amelyek oly vállalkozásokat aknáznak ki, amelyeket a kormány különösképpen lényegesnek és fontosnak ítél az országra, kötelesek birni oly tagokkal, akik nationalitásukat. kinyilatkoztatják, értékpapírjaik elvesztése büntetésének terhe mellett. Másrészről az ilyen fajta társaságok már ^ a háború előtt etablirozva lévén, kötelesek bemutatóra szóló részvényeiket névre szóló értékpapirra átcserélni és csak legfeljebb 20%-a a részvénytőkének lehet idegen állampolgárok tulajdonában.