Magyar jogi szemle, 1924 (5. évfolyam, 1-10. szám)

1924 / 10. szám - Felsőbíróságaink jubileuma

303 százéves évfordulóját. A levéltárban őrzött iratok szerint Szögyéni Zsigmond személynök 1824 november 30-án Írásban előterjesztést tett József nádorhoz, amely szerint illő lenne a százéves évforduló megtartása, hogy „ne secularis hic constabilita in hac forma Curia Regia annus omni absque memória . . .-elabitur". József nádornak 1824 december 5-én kelt hozzájárulása alapján az ünnepséget 1824 december 20-án, a hétszemélyes és a királyi Ítélőtáblának azon évben tartott utolsó együttes ülésével kapcsolatban, tényleg meg is tartották. Ürményi József országbírónak december 21-én a nádorhoz intézett jelentése szerint az ünnepen birák, ügyvédek és itélőmesterek nagy számban jelentek meg; az ünnepen az előrehaladott korú Ürményi országbiró helyett Szögyéni személynök hoszszabb beszédben méltatta az évforduló jelentőségét, azután az országbiró rövid zárszót tartott, végre átvonultak a Szent Ferenc-rendi barátok templomába, ahol a székesfehérvári püspök ünnepélyes misét mondott. Az 1824-ben megjelent magyar hírlapok tanúsága szerint a vidéki kerületi táblák is megünnepelték felállításuk százados évfordulóját, igy a Dunántúli kerületi tábla május 17-én, amikor Csergő Ferenc ismertette és méltatta a tábla történetét.* Ugyancsak megtartották a helytartótanács áthelyezésének százéves évfordulóját, amiről a „Hazai s külföldi Tudósítások" a következő bevezető szavak után emlékszik meg: „Nem lehet semmi örvendetesebb egy hazafi szivének, mint azon időre visszaemlékezni, amelyben az országnak belső igazgatása, az igazságnak helyesebb kiszolgáltatása, ujabb és jobb rendbe hozattaiott s igy a nemzeti boldogság erős talpra állíttatott" (Szent György-hava 21. napján). Mikor őseink törvényhozási bölcsességének a kétszázéves évfordulón is i'lyen hazafias lelkülettel áldozunk, önérzettel kell megállapítanunk azt a bámulatos előrehaladottságot, amely a jogintézmények kifejlődése tekintetében más államokkal szemben nálunk mutatkozik. Méltán állapította meg Tőry Gusztáv, a m. kir. Kúria elnöke ez évi évnyitó beszédében, hogy Nagybritanniát kivéve, nincs a világnak állama, amelynek legmagasabb birói testülete hasonló ősi eredetre volna visszavezethető s ahol a birói testület sérthetetlenségnek, a bírói függetlenségnek, a pártatlanságnak, a hatáskörök tiszteletben tartásának, a birák magánés büntetőjogi felelősségének fontos garanciái már a korai századokban hasonló tökéletességgel lennének kidolgozva (Ügyvédek Lapja, 1924 jan. 15.). * Vereiniglír Ofner Bestea' Zeitung, 1824 május 30.; v. ö. továbbá Magyar Kurír 1824 február 24., Hazjai e külföldi Tudósítások 1824 május 26.