Magyar jogi szemle, 1924 (5. évfolyam, 1-10. szám)

1924 / 10. szám - Felsőbíróságaink jubileuma

304 Azonban nemcsak a törvényhozó bölcsesége előtt kell meghajtani az elismerés zászlaját, hanem az igazságszolgáltatás magas szinvonala előtt is; felsőbíróságaink mindig kiváltak a határozatok éles jogászi konstrukciójával ós klaszezikus megszövegezésével. A Plánum Tabulare, amely az 1723-tól 1769-ig alkotott elvi jelentőségű kúriai határozatok gyűjteménye, a jogszolgáltatás színvonalának nem cáfolható tanúsága; ez a döntvény gyűjtemény régi jogunknak ma is legbecsesebb forrása. Legfőbb biróságaink birái, ülnökei és itélőmesterei mindig nemcsak az igazságszolgáltatásnak, hanem a jogtudománynak is avatott művelői voltak. Nemcsak Werbőczy Tripartituma ennek hatalmas bizonysága, hanem főbiráink hosszú sora, akik a magyar jogtudomány úttörői. Vezető részt vittek e birák az országgyűlés tanácskozásain s különösen a törvények előkészítésével és megszövegezésével szereztek maguknak érdemeket. A politikai élettel való kapcsolat mindenesetre hátránnyal is járt, a birói függetlenség nem talált teljes elismerésre; de ez nem kisebbiti érdemüket. Az 1723—24. évi reform egyik alkotása: a kerületi táblák intézménye, körülbelül másfélszázados pályafutás után az 1868 : LIV. törvénycikk hatálybalépésével egyelőre megszűnt, de módosult alakban a budapesti tábla decentralizációjával kapcsolatban ismét feléledt. A hétszemélyes tábla, illetve jogutóda: a kir. Kúria, valamint a budapesti kir. Ítélőtábla azonban kétszáz éve megszakitás nélkül folytatják működésüket, mint a magyar jogszolgáltatásnak hatalmas pillérei. A magyar igazságszolgáltatás történetének hozzá méltó teljes feldolgozása még a jövő feladata. Adja Isten, hogy a kétszázéves évforduló reá terelje az érdeklődést biróeági szervezetünk sok százados múltjára, törvénykezési rendünk nagy hagyományaira. Azt a nagy tekintélyt, amelyet biróságaink élveznek, századok munkája alapozta meg, az igazságszolgáltatás mai szinvonala hosszú történeti fejlődés eredménye. Törvénytárunk lapjai és birói gyakorlatunk a nemzet páratlan igazságérzetének és fejlett jogi kultúrájának mindig beszédes bizonyságai. A mai nemzedéknek nem szabad az évforduló mellett észrevétlenül elhaladnia, a múltból erőt kell merítenie, amely átsegiti a jelen megalázottságán. Az évforduló legyen kulturfölényünk hirdetője, a mult megbecsülése legyen a méltó jövő biztositéka. 9