Magyar jogi szemle, 1924 (5. évfolyam, 1-10. szám)

1924 / 1. szám - Adalékok az ítélkezés lélektanához és a bíró világnézetéhez

13 Abból, hogy — mint egyesek mondják — „a birói Ítélet első sorban akarati aktus" csak annyit fogadok el igaznak, hogy az Ítélet akarati aktus is, első sorban azonban azt éntékelósi aktusnak tekintem. Azt pedig, hogy az itólet „már születésénél homlokán viseli az előitélet jegyét",6 — magam részéről csak szellemeskedósnek tekintem, amelynek mélyebb gyökere nincsen. A magam részéről arra az eredményre jutottam, hogy az Ítélkezés a nyers anyagnak, vagyis a tényállásnak megismerésével és rendezésével veszi kezdetét. Előtérben a memória és ennek felvevő képessége áll. E részben fontos az előadás minősége, hogy az előadó biró vagy ügyvéd miként mozdítja elő a memória functioját az érdeklődés és a figyelem felkeltésével. E nélkül u. i. elvesznek a részletek, az árnyalatok, holott mindenkor ezek adják meg a jogeset szinezetét, jellegét. A jogeset rendszerint sok apró részleten van felépítve, ezek ismerete nélkül az értelem felületes marad — az a biró is felületes, aki a részleteken könnyen átsikamlik. A részletek azok az idegszálak, amelyek nélkül a test, vagyis a jogeset egésze fel nem épülhet és szerteesik. Ezekkel a részletekkel telitődik meg tehát a biró memóriája, ós a memória ezeket a részleteket szállitja az értelem megítélése alá. Az ítélkezés lelki funkciójának az a stádiuma ez, amelyben a tények áramlottak a biró lelkébe. Ezen a stádiumon tul azonban kezdődik a második, vagyis a visszaáramlás, helyesebben: a biró lelkének átáramlása a jogesetbe. Ebben az átaramlásban áll a jogeset utánérzése vagy átélése. Az ítélkezés azonban ezen átélés nélkül is — előre jelezem, hogy az ítélkezés jóságának a rovására — bekövetkezhetik. Ilyenkor a Ítélkezés mechanikusan folyik le. Ilyenkor minden csak a biró memóriájának hűségétől, terjedelmétől és az értelem logikai műveleteinek helyességétől függ. Ilyenkor nagy szerepe lehet a gondolkodás elemező erejének ós finomságának, jelesül az éles megkülönböztetések felismerésének, amit a biró éleselmójüsógónek nevezünk, de szerepe van a kicsiny és a titkos hasonlóságok ószrevevésének is, amit a biró mélyelméjüségének mondunk. Az egyik biró inkább éleselméjü, a másik inkább mélyeszü. Azonban sem a mólyeszüség, sem az éleselméjüség, sőt még a kettő együttvéve sem elegendők a helyes Ítélkezéshez. Vannak, akiket elnyom, mintegy megbénít, paralizál az anyag; a tények a részletek sokaságától telitett memória. Ezek eltévednek a tömkelegben, nem találják a kivezető, még kevésbbé a legrövidebb egyenes utat. Vannak, akik a különbségekben és vannak, akik a hasonlóságokban elmerülve szintén elvesz8 BaxLmgíirten Izidor: A biró 5. 1.