Magyar jogi szemle, 1923 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1923 / 2. szám - Az akaratszabadság és a psychopathia büntetőjogi értékelése

60 a törvényszéki egyes bíráskodás megalkotásával fontos újítást is hozott be. A kivételes hatalom megszűntével kapcsolatos igazságügyi rendelkezésekről az 1922. évi december hó 7. napján a nemzetgyűlés elé terjesztett törvényjavaslat törvényhozási uton kiván gondoskodni az ebbrn a rendeletben foglalt rendelkezéseknek további sorsáról. Amikor ezt teszi, nem is áll meg az 1920. évi rendelet rendelkezéseinél, hanem az értékhatárok ujabb tetemes felemelésével és más rendelkezésekkel meg akarja szüntetni a biróságok túlterhelését és a perek gyors elintézésének útjában álló akadályokat. Minthogy azon ban kétséges, hogy a nemzetgyűlés mikor tárgyalhatja ezt a törvényjavaslatot "és mikor emelkedik az törvényerőre, a kormány szükségesnek találta, hegy az 1920. évi rendeletnek módosításával és kiegészítésével már előbb, 1923. évi január hó 1. napjától kezdődő hatállyal életbelép lessen egyes rendelkezésekel", amelyeket a törvényjavaslat tartalmaz, különösen pedig, hogy felemelje az 1920. évi rendeletben meg; állapított értékhatárokat. E célból adta ki a minisztérium 1922. évi december hó 22. napján 10417/1922. M. E. szám alatt kelt rendeletét. Az értékhatárok felemelése az uj rendeletben nem egyenletesen, hanem különböző mértéltben történik. A szabály az, hogy a polgári perrendtartásban 1911. évben megállapított értékhatárok kétszázszorosukra emelkednek. így a járásbíróság hatásköre tekintetében ötszázezer korona, a fellebbezés korlátozása tekintetében tízezer korona, a felülvizsgálat korlátozása tekintetében százezer illetőleg húszezer korona, a felülvizsgálati kérelmek nyilvános előadás alapján elintézése tekintetében kétszázezer korona, a községi bíróság hatásköre tekintetében pedig tizezer korona az uj értékhatár. A rendelet azonban kisebb mértékű emeléseket is tartalmaz; így a járásbíróság előtti kötelező ügyvédi képviselet és az Ítéletnek fellebbvitelre tekintet nélkül végrehajthatósága szempontjából megállapított összegeknél. De találunk a rendeletben a kétszázszoros emelésnél nagyobb mértékű emelésekel is; még pedig a hirdetményi kézbesítés esetében a kihirdetés közzététele tekintetében, valamint a fellebbezésnek szóbeli tárgyalás nélkül nyilvános előadás alapján elintézése tekintetében megállapított összegnél. A felülvizsgálati ügyeknek a kir. Kúria és a kii'. ítélőtáblák közti elosztása tekintetében a rendelet a polgári perrendi artásban megállapított értékhatárt ötszázezer koronára vagyis kétszázszorosára emeli fel, egyébként pedig elhagyja az 1920. évi rendeletnek e. téren elfoglalt álláspontját és visszatér a perrendtartás álláspontjához. A perrendtartás szerint ugyanis az értékre tekintettel a járásbíróság hatáskörébe utalt ügyekben a fellebbezési bíráskodást minden esetiben a királyi Ítélőtábla gyakorolta és csakis az értékre, tekintet nélkül a járásbíróság hatáskörébe utalt perekben oszlott meg a felülvizsgálati bíráskodás 2500 koronáig a kir. Ítélőtáblák és ezenfelül a kir. Kűri;; között. Az 1920. évi rendelet ettől eltérőleg olykép rendelkezett, hogy járásbirósági ügyekben tekintet nélkül arra. hogy akár a pertárgy értékénél fogva, akár az értékre tekintet nélkül tartoznak a járásbíróság haiáskörébe, huszonötezer korona értékhatár felállításával megosztotta a felülvizsgálati bíráskodást a kir. Kúria és a kir. Ítélőtáblák közölt. Az uj rendelet visszatér a polgári perrendtartás álláspontjához és a törvényszéki ügyeken kivül csakis az értékre tekintet nélkül a járásbíróság hatáskörébe utasilott azokban a perekben, amelyeknek tárgya ötszázezer koronát meghalad, utalja a felülvizsgálati bíráskodást, a kir. Kúria hatáskörébe, minden más esetben pedig a járásbirósági per felülvizsgálatát a kir. ítélőtáblára bizza. A tövényszéki egves bíráskodás körére, irányadó ötszázezerkoronás értékhatárt a rendelet három millió koronára emeli fel. Egyebekben ebben a tekintetben érintetlenül hagyja azokat a szabályokat, amelyek az 1920. évi rendelet alapján eddig is fennállottak. A törvényjavaslat azt a módosítást tartalmazza, hogy a törvényszéki