Magyar jogi szemle, 1923 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1923 / 2. szám

43 Biró: Ez igazán nagyon valószínű. Tanu: Nem hiszem, hogy helyes dolog, ilyeneket kérdezni. Chesterton: Tudomásul veszem a tanu válaszát. Walters (ujabb kihallgatás): Nem kell különös szeretet ahhoz, hogy ne kívánja az ember valakinek megöletését? Tanu: Nem. Walters: Ha ön nem is volt nagyon szerelmes Drood Edvinbe, mégis kívánhatta, hogy gyilkosa törvény elé kerüljön! Tanu: Igen. Walters: Azt mondották, hogy az ön egész története regény. Nem örökre meggyalázott volna-e ön összes ismerősei előtt, ha csak színdarabot játszott volna itt? Tanu: Valóban az volnék. Walters: Nincs most különös oka kivánni, hogy bizonyos emberek megbecsüljék? Tanu: Yan. Walters: Nem hiszi, hogy kockáztatná ezt a megbecsülést, ha itt eskü alatt vallva, a valótlanságok egész szövedékét mondaná el? Tanu: Igen. Walters: Nincs-e minden oka igazat mondani? Tanu: Van. Walters: Van-e haszna a hazudozásból? Tanu: Csak károm lehetne belőle. Walters: Nem kizárólag másokért dolgozott önt Tanu: Igen. Walters: Nem vállalta volna ezt a szerepet, ha másként tehetett volna? Tanu: Nem. Walters: És mikor nyomozott, önnek nem volt oka mindenkitől kérdezni, hogy mi a tüzetes foglalkozása; például: .,Milyen fajta jogász ön?" Tanu: Nem, sohasem gondoltam erre. Jogász volt, csak ennyit tudtam. Walters: Irt Ön valaha tragédiát, amelyet senkisem akar előadni ? Tanu: Nem, valóban nem. Walters: így tehát önnek nem volt különös oka odaállani és a hősnőt játszani. Köszönöm. Biró: Az ülést 10—15 percre felfüggesztem. Az ülés ehhez képest felfüggesztetett. Az eljárás folytatásakor Walters kijelentette, hogy Landless Heléna vallomása igazolta a vád álláspontját.