Magyar jogi szemle, 1923 (4. évfolyam, 1-10. szám)
1923 / 1. szám - Ungarische Bibliothek
31 (PL: vadászati-halászati jog.) Az imént közölt jogtárgyfelsorolás kategóriái t. i. a kérdésre nem adnak feleletet. A 110. és köv. lapokon a jogügyletek fajainak felsorolása ragadhatja meg a figyelmet. A thema bő alkuimat nyújt arra, hogy szerző ismét legerősebb és legegyéniesebb oldaláról mutassa be magát. Csupa finom és éles megkülönböztetés, de nem mindenik mondható gyakorlati jelentőségűnek. A 124. lapon közölt az a szabály, hogy a szerződési ajánlat a vele célbavett jogügylet formaságaihoz van kötve: csak de lege ferenda állhat, de de lege lata nem. Hasonlókép nincs semmi tételes vagy szokásjogi alapja annak sem, amit a szerző végszükségi cselekménynél a proportionalitas elvéről mond (156. L). A ptkv. tervezetének és javaslatának ez a német BGB.-ből kölcsönzött és éppen nem szerencsés tétele: a mai magyar magánjognak nem szabálya. A személyi jog „különös" intézményei sorában, mint már előbb emiitettük, magukból a különös intézményekből nem kapnak semmit, ellenben igen egy általános fogalommeghatározást, egy tg rendszeri osztályozást, továbbá egypár és szintén minden személyi jogra alkalmazott közös tételezést. Maga a személyiség a fogalommeghatározásban a Schwarz-féle vagyoncél-képviselővel cserél helyet. „Minden joghordozót (Rechtstráger — célképviselő) megilleti az az absolut jog, — mondja a deünitio — hogy a benne rejlő physicai, szellemi, erkölcsi és jogi erőket társadalmi célok érdekében és saját belátása szerint szabadon kifejthesse" (163. 1.). Ezek az absolut személyi jogok háromfélék: u. m. jelölő jogok (Bezeichnungsrechte), meghatározó jogok (Bestimmungsrechte) és védő jogok (Schutzrechte). Mivel pedig a személyiségi jogok jogi szerkezet, jogvédelem, ügyleti rendelkezés stb. szempontjából azonos szabályok alá esnek, hogy szerző felfogásában voltakép egyetlen személyiségi jog különböző kisugárzásaiként tekintendők (164. L): önként felvetődik a kérdés, van-e szüksége egyáltalában a doctrinának arra, avagy vet-e eddig nem látott uj világosságokat a személyi jogok tanára az, ha megtudjuk, miszerint a név-, cég-, szerzői- és szabadalmi, nemesi cimer használati stb. jogok „a joghordozó saját physikai, szellemi, morális és jogi életnyilvánulásainak elkülönítésére irányulnak'1 (Bezeichnungsrechte). A lakhely joga viszont ugyanazon joghordozó tevékenységének (Kráftebestátigung) egyéb körülményeit, u. m. helyét, módját és körletét szabja meg (Bestimmungsrechte). Mig végül az élet, testi épség, egészség és becsület jogában a joghordozó tevékenykedésének physikai és erkölcsi feltételei nyernek védelmet (Schutzrechte). A jogéleti jelenségeknek ez a szükségen felüli atomokra bontása, mint szellemi torna igen elismerésre méltó képességeket feltételez ugyan, de gyakorlati eredményeiben nem constructiv munka, hanem ellenkezőleg, az egységes szemléleti pontok széthullását és a részletek közé való feloldódását eredményezheti. 8. Térszüke okán még csak egy néhány futólagos észrevételt: A hűtlen elhagyás, mint bontóok elemzésénél (190. lap) mellőzi szerző annak a tényálláselemnek kidomboritását, melynél fogva az „elhagyott" fél részén az életközösség visszaállítására irányuló akaratnak komolyan és valóban fenn kell forognia, különben a bontóok létre nem jöhet. Téves megítélésnek kell mondanunk továbbá azt a rendszerezést, mely a házastársi tartást a házasság vagyonjogi hatályai közé sorozza be (192. 1.), jóllehet az kizárólag a házasfelek közti személyes viszonynak kifolyása. Szerzőnek azt az állitását pedig, hogy a házastársi tartás kölcsönös (195.1.), mint hazai jogunkban el nem fogadott, ismeretlen tételt tagadásba kell vennünk. A közszerzeményi közösség tekintetében nem felel meg a mai jognak az a tanitás, hogy nemesrendü és honoratios házasfelek közt de lege közszerzemény soha sincs (198. 1.), mert ott, hol a szerzésnek alapja kizárólag a nő vagyona volt: a nemesrendüek (honoratiosok) is törvény értelmében közszerzőkül tekintendők. Miután pedig ez a szabály régen kialakult szokáson alapszik, egészen felesleges annak olyatén megkerülése, hogy a neje vagyonában gazdálkodó nemesrendü férjnél a női vagyon gazdálkodásra való átengedésében hallgatag szerződéses kikötés rejlik (198. 1. 6. jegyzet). A szülői jogok és kötelezettségek teljesen bele vannak