Magyar jogi szemle, 1923 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1923 / 5. szám - Dato spanyol miniszterelnök gyilkosának kiadatása a Németbirodalom által

131 tek. Boldrinit német területen tartóztatták le s a birodalmi kormány, dacára a tettes és pártja ama védekezésének, hogy politikai bűntényről van szó, mert a tett politikai motívumokból követtetett el, az olasz kormány megkeresésére Boldrinit 1922 május 4-én a német-olasz szerződés alapján kiadta. II. A Fort- és a Boldrini-esetek érdekes adatot szolgáltatnak a politikai bűnténynek a kiadatási jogban annyira bizonytalan fogalma tisztázásához. A kiadatási jognak általánosan elfogadott alapelve, hogy politikai bűntettesek nem adatnak ki. Kevés kivételtől eltekintve, egyik állam sem bünteti a másik ellen elkövetett politikai deliktumokat. Ez egyrészről a politikai meggyőződés szabadságával, másrészről a be nem avatkozás elvével, de főleg az államnak az idegen államok ellen irányuló deliktumokkal szemben érzett indifferentismusával van összefüggésben. A. politikai bűntények egy konkrét állam ellen irányulván, a többiek érdekeit nem sértik, sőt lehet, hogy más államoknak épen hasznára vannak, gondoljunk pl. a katonai és diplomáciai árulás egyes eseteire. Ebből folyik, hogy mivel az állam e cselekményeket saját joga szempontjából nem tekinti büntetendő cselekményeknek, azok miatt kiadatást sem engedélyez. Kérdés azonban, hogy mit kell érteni politikai deliktum alatt? A kiadatási jogban a politikai bűntényeknek két kategóriáját különböztetik meg: az absolut és a relatív politikai bűntényt. Az absolut politikai bűntény közvetlenül és kizárólag az állam közjogi ég nemzetközi jogi szervezete: az állam alkotmánya, biztonsága, fennmaradása, vagy az állampolgárok politikai jogai ellen irányul. Az absolut politikai deliktumok a büntetőtörvénykönyvből akkor is minden nagyobb nehézség nélkül pontosan kiválaszthatók, ha nincsenek is kifejezetten mint ilyenek megjelölve. Nehézséget a relatív politikai bűntények fogalmának és körének megállapitása okoz. Ezeknek két faját szokták megkülönböztetni: az egyik a délit complexe, a másik a délit connexe. (V. ö. Despagnet: Cours de droit international public. III. kiadás, 1905. 336. lap; Bry: Précis élémentaire de droit intern, public. VI. kiadás, 1910. 447. és k. 1.). A délit complexe az a deliktum, mely egyben politikai és közönséges deliktum is, minő pl. a királygyilkosság, mely egyben felségsértés, tehát politikai deliktum s gyilkosság, tehát közönséges bűncselekmény. A délit connexe az az eset, midőn egy absolut politikai bűncselekménybe belekapcsolódva, annak előkészítésére vagy sikerének biztosítására közönséges bűncselekmények követtetnek el, ilyen pl. egy forradalommal (alkotmány elleni felségsértéssel) kapcsolatosan1 végrehajtott gfyilkosság, lopás, gyújtogatás stb., tehát olyan közönséges bűncselekmény, mely mintegy eszíköze a politikai deliktum végrehajtásának. Nem a cselekmény poli9*