Magyar jogi szemle, 1923 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1923 / 4. szám - Mennyiben alkalmazhatók a sajtótörvény rendelkezései a fonográf, a gramofon s a film után terjesztett gondolatra

116 lati okokból a jog nem engedi meg, hogy eredeti formájában követelhető legyen. Rögtön világos előttünk ezután, miért nem lehet a kár­térítésre irányuló követelés teljesitési helyeként a hitelező lakóhelyét tenni, de viszont egészen élesen rá világit ez arra a tévedésre is, amelybe a Curia esett, midőn pénzbeli tartozás­nak csak a kölcsönön és más hasonló jogcímeken alapuló tarto­zásokat ismerte el és ebből a körből kizárhatni vélte többek között a vételártartozást is. A K. T. 324. §-a tehát ennek a logikus fogalommeghatá­rozásnak segitségülvételével minden nehézség nélkül alkal­mazható minden esetre és ha a Curiának egy konkrét esetben indokolt aggálya is lehetett a tényállásnak ez alá a szakasz alá való subsummálhatósága ellen, csak ebből a bevált forrásból kellett volna mentenie, nem pedig nagy általánosságban tar­tott és kellő indokolással alá nem támasztott kijelentésével azt a hiedelmet kelteni, hogy a K. T. egy évtizedeken át kétségbe nem vont jogszabályát ezentúl nem kívánja alkalmazni és szabad prédájára kívánja hagyni a hitelezőket azon adósaik­nak, akik nem akarják teljesíteni oly kötelezettségüket, melye­ket a szóbanforgó jogszabály fennállásának és kötelező voltá­nak tudatában vállaltak. Ha azonban valaki ezeket az okfejtéseket elavult jogi dogmatízálásnak minősitve, az Ítéletben kifejezésre jutó jog­elvet modern szociális szempontokból tartaná kívánatosnak, ugy annak csak azt kívánhatom, hogy ne járjon ugy. mint Goethe bűvészinasa, aki a maga-teremtette seprőtől soha többé megszabadulni nem tudott. Mennyiben alkalmazhatók a sajtótörvény ren­delkezései a fonográf, a gramofon s a film utján terjesztett gondolatra. Irta: Dr. Horvátth Dániel, miniszteri tanácsos. Sem az elméletben, sem a gyakorlatban nem tisztázódott még az a kérdés, hogy a sajtótörvény (191-4:XIY. törvény­cikk = St) rendelkezései mennyiben alkalmazhatók a gondo­latnak a St. 2. §. második bekezdése alá eső készülék utján terjesztett kifejezésére- E tekintetben nem ad útmutatást sem a törvényjavaslat indokolása, sem a bírói gyakorlat, sem sajtó­jogunknak tudományos irodalma. Pedig a kérdésnek, tekintve főleg a film elterjedését, nagy gyakorlati jelentősége is van. Minthogy hatósági iratokban és kiváló büntetőjogászok

Next

/
Thumbnails
Contents