Magyar jogi szemle, 1922 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1922 / 2. szám - A meghitelezés jogi természetéről

80 szabályokon való túlterjeszkedéssel, tehát a törvénybe ütköző* módon gátolja meg. Az, hogy a kereskedői tisztességet félre vető vevő a meghitelezési ügyletnek a kir. Curia Ítéleteiben foglalt jogi minősitése mellett módot találhat arra, hogy a vele szerződő eladót kijátssza, nem ad objektiv alapot arra a kritikára, hogy a jogi minősités téves és a meghitelezéssel célba vett ügyleti érdekek megóvására nem alkalmas, hanem legfelebb azt dokumentálhatja, hogy az az ügyleti forma, amelyet a vételi ügyletet kötő felek érdekeik biztositására választottak, erre a célra nem feltétlenül alkalmas. Azt kérdi a cikkiró ur: mit kell tenniök a szerződő feleknek, hogy a meghitelezési ügyletnél a vevő részéről a banknak adott megbizás visszavonásával elkövethető visszaélés ki legyen zárva ? Erre is felelek. Elejét lehet venni az ily visszaéléseknek anélkül, hogy a megbizási viszonyt kiforgassuk a maga lényegéből s ráerőszakolj unk a bankra, a vevő megbizottjára olyan felelősséget, amelyet a cikkiró ur által megjelölt eseteknél irányadó tényállás alapján az eladó javára az anyagi jog szabályaival szemben megállapitani nem lehet. Megalapozható a banknak a meghitelezettel szemben való egyenes felelőssége a következő módon: állapodjék meg az eladó a vevővel abban, hogy a vevő a meghitelezési összeget a banknál azzal a kikötéssel teszi le vagy a folyósitási megbízást azzal a kikötéssel adja meg neki, hogy az akreditált összeg bizonyos (a szállításra szükséges) határidő eltelte előtt a meghitelezett eladónak beleegyezése nélkül a meghitelezőnek ki nem szolgáltatható; a bank pedig a meghitelezési megbízást csak azzal a feltétellel vállalja el, hogy a meghitelezőnek a kikötött idő eltelte előtt az eladó beleegyezése nélkül a meghitelezési öszszeget kiszolgáltatni vagy annak erre vonatkozó dispositióját honorálni nem köteles s a megbízásnak ily feltétellel való elfogadását közölje a bank a meghitelezett eladóval. Vagyis a vevő és a bank közti megbizási ügylet alátámasztandó a bank s az eladó közti szavatossági ügylettel, amely aztán minden eshetőséggel szemben kellő garanciát nyújt a meghitelezettnek. Amig a meghitelezett eladó a bank nyilatkozatát (a megbízásnak a fennebb érintett feltétel mellett való elfogadását igazoló nyilatkozatát) át nem veszi, a teljesítést megkezdeni nem fogja, a bank pedig a saját garantiájának az eladó érdekében történt elvállalása folytán az akreditált összeget a vevőnek a kikötött idő lejárta előtt az eladó beleegyezése nélkül kiadni nem fogja, erre nem is lesz köteles, mert az eladó beleegyezéséhez kötött visszafizetés teljesítését a vevő egyoldalúan nem követelheti. Ez a kikötés nem feszélyezheti sem a vevőt, sem a bankot, mert az előbbi nemteljesités esetében a kikötött határidő elteltével az eladó beleegyezése nélkül is szabadon rendelkezhetik a letétjével, a bank pedig a nála letett meghitelezési összeggel fedezve van. Nem ugy áll tehát a dolog, amint azt dr. Meszlényi Artúr