Magyar jogi szemle, 1922 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1922 / 2. szám - Jus variandi

81 ur vitatja, hogy a kir. Curiának a meghitelezés jogi természete kérdésében elfoglalt jogi álláspontja téves és korrigálásra szorul, hanem azt kell megállapítani s a tárgyilagos kritika kiinduló pontjául elfogadni, hogy az elbírált eseteknél az eladó a vételi ügylet megkötésénél nem vette igénybe a saját érdekeinek biztosítására szükséges kautelákat, az ebből a mulasztásából eredő hátrányok pedig az anyagi jog megfelelő alkalmazásával elhárithatók nem voltak. Jus variandi. Irta : Dr. Kovács Marcel kir. kúriai biró. I. Abban az esetben, amikor a megvett .dolog átvételében, illetve átadásában a vevőt, illetve az eladót késedelem terheli, a ker. t. 351—353. §-ai a nem késedelmes félnek bizonyos vagylagos jogokat biztositanak. Ha a fél a választási jogot már gyakorolta, utólag ettől el nem térhet más jogot nem választhat. így: Kúria 695/1882. (Döntvénytár uj f. IV. k. 26. 1.), Curia 1957/1884. (Döntvénytár uj f. IX. k. 130 1.), Budapesti kir. Ítélőtábla 2941/1916. és 8412/1916. (Hiteljogi Döntvénytár X. 225. és XI. 43. sz.) Ezek a határozatok elvileg és általánosságban mondják ki a „jus variandi" tilalmát, tekintet nélkül arra, hogy melyik jogról és melyik jogra való áttérésről van szó. Ugyanigy: Nagy Ferenc („a m. ker. jog kézikönyve", II. kiadás 610. 1.), Staub-Piska (ad régi német ker. t. 356. cikk, 24. §.), Grosschmid (Fejezetek II. 762. 1. 10., 11. jzt.), Stubenrauch (ad optk. 906. §.) ós a Tervezet 1188 §-ához fűzött indokolás. Egyöntetű a birói gyakorlat annak a megállapításában, hogy a vevő, aki a késedelmes eladóval szemben a nemteljesités miatti kártérítés iránti jogot választotta ez után a szerződés teljesitése iránti követelésre át nem térhet. Az sem vitás, hogy a teljesítésre vagy kártérítésre irányuló, a választási jogot, tehát az alperesre átruházó kereset indítása után a felperes az alperest ettől a választási jogtól utólag meg nem foszthatja, csak teljesítési, illetve csak kártérítési, kérelemre át nem térhet. (Curia 666/1911. v., IV. 4172/1916., 205/1917., VII. 122/1920., Hiteljogi Döntvénytár XI. 63. 137. sz., Hitel jog Tára II. 146. sz.) II. Vitás azonban, hogy abban az esetben, ha a nem késedelmes fél a késedelmes féllel szemben már kijelentette, hogy a szerződés teljesítését követeli, ezután áttérhet-e a nem teljesítés miatti kártérítés iránti követelésre 1 A budapesti kir. ítélőtábla 2337/1904. sz. ítélete szerint „a vevőnek az a joga, hogy teljesítést követeljen, nem az eladó késedelmén, hanem Magyar Jogi Szemle. 6