Magyar jogi szemle, 1922 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1922 / 2. szám - B. Wlassics Gyula beszéde a közigazgatási bíróság évnyitó ülésén. Wekerle Sándor emlékezete és a huszonötéves közigazgatási bíróság

72 Ezért tartotta elsőrendű közérdeknek a közigazgatási jogrend birói védelmi biztositását is. Tudta azt is nagyon jól, Kogy a közigazgatási biráskodás gyakorlatában határozottan igaz az a tétel, hogy aki csak jogász és semmi más, az talán nen is igazi jogász. A jogszabály mögött ő mindig kereste és megtalálta az eleven életet. A kérdés gazdasági, sociális és ethikai tartalmát. Kedvenc birói szakmájában a pénzügyi jog alkalmazásában, az összekuszált, ellenmondó jogforrások fölött ott ragyogott az ő fényes közgazdasági és pénzügyi genie-je. A jogforrások birói magyarázatában nem tévedt a' jogászi technika útvesztőjébe a szavak csürésébe és csavarásába. A szavak szellemét kereste. Tudott a logikai és systematikus törvénymagyarázat magaslatára emelkedni. Tudta azt is, hogy nincs gyöngébb a szónál. A szó gyakran teljesen tökéletlen kifejezése nemcsak az érzésnek, de a törvényhozói gondolatnak is. A nagy összefüggések felismerése világitja meg igen sok esetben a szó igazi jelentőségét, ő tudta azt is, hogy a törvény a maga anthologiai életét éli. Elválik a törvény az indokolástól, elválik még az „occasio legis"-től is, elválik a törvény szerkesztő egyéni szándékaitól, a miniszteri előadói nyilatkozatoktól. A törvénytárba iktatott parancs vagy tilalom mint kifejezett jogszabály a maga utján halad és összevegyül a fejlődő élettel és bizony a grammatikai magyarázat orthodox hiveinek nagy bámulatára nem egyszer fordult és fordul elő, hogy a sokáig változatlanul maradt törvény időszakonként más és más birói magyarázatban részesül. Itt eltalálni az igazságosságnak mértékét és a jogszerűség összhangját — ez a biró legművészibb feladata. Ha az ő tagadhatlan befolyása alatt keletkezett egyik-másik döntvényt ezen magas mérték alá helyezzük, akkor az ily szabású mértékalkalmazás az esetleg tehető jogtechnikai kifogások súlyát erősen leszállitja. Az bizonyos, hogy Wekerle értelmi jellemének jellegzetes tulajdonságát a közgazdasági és pénzügyi tudomány adja meg. Egyoldalúságtól azonban teljesen ment. ö az életet a maga teljes realitásában, összefüggéseiben tisztán látja. Ugy a társadalomnak, mint az államnak életét. Mindkettőnek fogyatékosságait és reformszükségleteit fölismeri. A közgazdasági tudomány az ő kezében sohasem a szobatudós elméleti kedvtelése vagy éppen szőrszálhasogatása, de positiv eszköz a megérett, egészséges eszmék életre keltésére. Hatalmas érzéke volt a közművelődés államfentartó ereje iránt is. Ott látjuk őt, a pénzügy atyamesterét, a különböző közgazdasági társaságok elnökét a szabad lyceum, a közművelődési tanács élén is. Az úgynevezett iskolán kivüli oktatással nagy előszeretettel és gyakorlati érzékkel foglalkozott. Előtte