Magyar jogi szemle, 1922 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1922 / 1. szám - A büntetőjogi beismerés. Tanulmány a büntetőperjog köréből

40 tuk, hogy a beismerés értékelése mint vezetett el a tortura alkalmazásához. Ez az értékelő-módszer teljességében van kiépitve a Carolinában és az 1670-iki francia Ordonnance criminelle-ben. 5. A német jogrendszer. A középkori német büntetőjogrendszer a nyomozó elv bélyegét viseli magán. Az előzők során vázoltuk a történeti fejlődés mozzanatait, amelyek a nyomozó perrendszer meg teremtéséhez vezettek, s amelyek ennek a perrendszernek a bizonyitási joganyagát is sajátságosan alakították. A beismerés értékelése tekintetében kialakult általános felfogás harmonikusan illeszkedett bele ebbe a bizonyitási jogrendszerbe. A terhelt beismerési kötelessége volt a bizonyítás vezérelve, s a bizo nyitó eszközök ennek az elvnek gondolatkörében nyernek létet. A beismerés kötelességét jelképező és érzékeltető jogintézmény a tortura volt. Csak ennek szabályozása volt az, ami a kor jogalkotóját érdekli, és részletekbe menő tételezésekre is ösztönzi, de az általánosbizonyitójogi elv 67 hosszú időkön át változatlan marad. A tizennegyedik, tizenötödik század német joggyakorlata a tortura alaki és anyagi szabályozása körül igen gazdagnak mondható, a szabályozás azonban nem érinti a talán szentnek tekintett tételt, amely a bizonyitás tengelyét látja a beismerésben; a bűnösség kimondását a terhelt önvallomásában megnyilatkozó saját bünösségi Ítéletre fekteti, s az elitélés ily minőségű igazolására irányuló törekvésében erkölcsi és emberi értékelése elveszti lába alól a biztos talajt.os A középkori német joggyakorlatban megnyilatkozó büntetőjogi, erkölcsi és egyetemes korfelfogás a tételes törvény alakjában jelentkezik V. Károiy hires törvénykönyvében, az 1533-iki „Peinliche Halsgerichtsordnung"-ban, az úgynevezett „Carolina"ban. A beismerés értékelése tekintetében a Carolina nem jelent a jogtörténet megelőző korszakával szemben tartalom- és irányváltozást. A terhelt beismerésére formái-perjogi értékelés utján bünösségi Ítéletet fektet. A beismerés bizonyitójogi szerepe tekintetében tehát annak a felfogásnak követője, amely a beismerést tulajdonképen nem bizonyítéknak, hanem épen a bizonyítékok szurrogátumának tekinti. iSlem érinti ennek a logikai tételnek érvényét a közkeletű paroemia. Confessio est 67 A tortura fajai, alkalmazásának fellételei, érvényességének kellékei, lefolytatásának alakszerűsége ebben a korban nagyon részletes jogi szabályozás tárgyát alkották. 68 A történeti fejtegetések során csak a beismerés értékelése t'ekintetében megnyilvánuló jogi, erkölcsi és általános korfelfogás tanulmányozását tekintem feladatomnak. A toriurára vonatkozó részletes szabályokkal való fogla kozás tehát ez alkalommal kiesik feladatom köréből. Utalok e tekintetben Heíbing (Die Tortur. 1910.) és Quantner CDié Folter. 1907.) alapvető munkáira.