Magyar jogi szemle, 1922 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1922 / 1. szám - A büntetőjogi beismerés. Tanulmány a büntetőperjog köréből

36 6 ekképeu nyer értékelést.5" A tulaj donképeni, ugynevezett • kifejezett beismerésnek különösebb jelentősége nem volt. Egészen beleilleszkedett a formális bizonyitási jog rendszerébe. Hogy a beismerés anyagi tartalmával s ezzel összefüggésben a beismerő (terhelt) egyéniségével, a beismerő, nyilatkozat motivumaival a germánok mennyire nem törődtek: mutatja az, hogy az eskütársakkal kapcsolatos formális bizonyitási eljárás mellett esetleg a töredelme? beismerésben levő terheltet is felmentették.54 Letűnt korfelfogás, áramlását bevégzett eszmevilág, az emlékezésnek átadott jogi gondolkozás: az ősi germánok korszaka. A fejlődés örökös folyamatában láncszem, amelynek hiánya azonban megbontaná a nagy egész egységet. Ezzel jelentőségét is meghatároztuk.55 4. A kánoni büntetőjog. A XII. század végével az egyházi hatalom emelkedésében mind magasabbra tört s a XIII. évszázadban az állami hatalom mellé lép szinte vele teljességben egyenlő sulyu tényező gyanánt. Az egyházi jogrendszer tartalmát> jellemző gondolkozás s az egyházi jog mozgató eszméi áthatották a világi jogrendszert is. Az egyházi jognak az a kétségtelenül erőteljes befolyása épen a büntetőjog terén érvényesül a legnyomatékosabban. Mondhatni teljességgel átalakította a büntetendő cselekmény közhatalmi, társadalmi és erkölcsi jellege tekintetében uralkodó felfogást; a büntetőjog egyetemét erőteljes valláserkölcsbölcsészeti alapra fektette, a szubjektív értékelő módszert jelentőségében fokozta; s mindezeknek következményeképen a büntetőperjog terén is gyökeres módosulásokat idézett elő. Az alanyi elemek homloktérbe nyomulása a büntetendő cselekmény mellett a mozgató erőt, a bihit vette elsődleges értékelés alá s a vallás eszméi által áthatott erkölcsi világrend 53 Vizsgálódásaink köréből kiesik az eskütársak intézményének bővebb fejtegetése, még pedig azért, mert ez tulajdonképpen a tanubizonyitás körébe tartozik. Az eskütársak ugyanis észlelésük alapján nyilatkoznak, de ez az észlelés többnyire csak olyan jelenségekre terjed ki, ame'yekből az eskütársakkal élő fél szavahihetőségének fokára lehet következtetni. 54 Pl. ha a vádló fél nem tudja a megkivánt számú eskütársat szolgáltatni. 5' A germán- kornak érdekes intézménye a westfáliai eredetű Vehmgericht, a „titkos polgári vértörvényszék" (Finkey). A Vehmgericht-ek előtti bizonyitó eljárás némileg engedett formális jellegéből amennyiben pl a terhelt beismerése is szerepelt a bizonyítékok közt viszont az istenitélet és a párbajjá volt zárva. A beismerést nyomon'követte az eliiéltetés és az ítélet azonnali végrehajtása. — Az idevonatkozó irodalmat 1. Finkey Tank. 20. 1.