Magyar jogi szemle, 1922 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1922 / 1. szám - Kritikai tanulmányok a közjog és a magánjog megkülönböztetésének a kérdéséhez

28 a tárgyhoz és a közjog és a magánjog elválasztásának az alapjára nézve elmondottakat még egy szempontból szeretném megvilágítani. Stammler felfogása szerint, aki szintén a Corpus Juris Civilis nyomain kiván haladni, a közjog fogalmát a jogrend fogalmára kell alapítani. Jogrenden ő — teljesen eltérően attól az értelemtől, amelyben ez a szó a magyar jelenben a közállapotok javulásán buzgólkodók száján forog — az objektív jognak az egészét érti, amely a" maga egységében alapja minden alája vetett jogi akarásnak. (T. i. Stammler szerint a jog, jelesül a szubjektív jog is akarás). A közjog pedig szerinte az (előbbi értelemben vett) jogrendnek az a része, amelynek rendeltetése azt a jogrendet más történetileg létező jogrendektől elhatárolni, annak, a fennmaradását biztositam.25 A Stammler-féle fogalmazás az enyémtől abban tér el csupán, hogy „állam" helyett „jogrendet" mond. Azonban az én félfogásom az állam és a jog viszonyáról olyan, hogy ez a kétféle fogalmazás nem jelent ellentétet. A természetjogi gondolkodás a jogot, mely a természet törvényei szerint adva van, annyira, hogy „ne a Deo quidem mutari poíest" (Grotius) — az állam fölé helyezte s e felfogás szerint az állam a jogot nem teremti, hanem csak szolgálja. Ez a felfogás régi keletű s gyökereit mélyen ereszti az európai műveltség talajának alaprétegeibe: az aristotelesi bölcselet vop.u Síxaiov, <pú<rei Síxaiov.féle felosztása ez, amely a stoa csatornáin át, Cicero közvetitésével átment a római remekjogba. Ugyancsak az aristotelesi gondolatvilág éled ujjá a ius divinum skolasztikus-kanonisztikus teóriájában. Más alkalommal rámutattam már a természetjogi gondolkodás csődjét előidéző tényezőkre;26 a természetjogtól idegenkedő, bár azt nyíltan nem tagadó történeti iskola nyomán csakhamar fellép a etrmészetjog teljes negációja,: a jogi pozitivizmus, amely szerint a jog az állam teremtménye.27 Stammler28 és Bierling29 felfogása szerint viszont — tisztán formális logikai okokból, és nem a természetjogi észjárás látószögéből nézve a dolgot — a jog a logikai prius, mert az állam fogalma már jogi szervezetet jelent, területet, népességet, államhatalmat, amelyeknek egyediségét, kiterjedését jogi szabályok határozzák meg. 23 Theorie 384—388. és 402—405. 26 L. szerző: Erkölcs és jog M. J. Sz. I. évf. 2. sz. 99. 27 így Jelűnek: Allgemeine Staatslehre 356. és Anschütz: Kritische Studien zur Lehre vom Rechtssatze u. formellen Gesetze l-~2. 28 Theorie 424. 29 Der Staat als Lebensform c. cikkét, amely Kjellén ily cimü könyvének kritikája a Zeitschrift f. d. ges. Staatswissenschaft 1919. évi 2. füzetében.