Magyar jogi szemle, 1922 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1922 / 2. szám - A büntetőjogi beismerés. Tanulmány a büntetőperjog köréből

98 részletes és összefüggő előadása. A kifejezett beismerés beltartalmi vizsgálata vezet egyéb megjelenési alakok észlelésére. Ehhez az osztályozáshoz azonban olyan egyéb elemek is kapcsolódnak, amelyek némileg más irányba tartanak. Ezek az elemek: a belső és külső hatások. Előbbiekhez a motívumok tartoznak. Hogy a különböző szinezetü, erejű és tartalmú motivumok más és más alakban juttatják felszinre a beismerést, az természetes.12 A külső hatások köre nem zárt. Kezdődik ott, ahol a motivum már fizikális jelentőségű, folytatódik a fokozatos erősbbödés jellegével s még a legnyersebb kényszeralkalmazással sem tekinthető kimeritettnek. Mindenkor az esetszerü értékelés tárgya.13 A beismerés megjelenési alakjainak megállapításánál a beismerés alanyán kivül tekintettel kell lennünk a cselekményre, annak elkövetési körülményeire, amelyre a beismerés irányul. Minden bűncselekmény a ténybeli elkövetési mozzanatok összesége, amelyek nemcsak együttességükben, de különkülön is lehetnek büntetőjogi súlyúak.14 -Vannak irók, akik ezt a jelenséget kézenfekvő alapnak tartják arra, hogy reá osztályozást fektessenek. Gondolnak arra az esetre, hogy a terhelt beismeri tevékenységét, avagy a beismerés köréből kikapcsol bizonyos mozzanatokat; talán azért, mert a maga Ítélőképességével azokat teljesen jelentőségnélkülinek tekinti. Az az eset is előfordulhat, hogy a beismerés kiterjed olyan körülményekre, amelyek a terhelt igazmondására, szavahihetőségére vetnek világot; akár azt erősitőleg, akár gyeu^itőleg. Ebbe a körbe kapcsolódik az úgynevezett minősített beismerés fogalma s ezzel összefüggésben a beismerés oszthatóságának kérdése. Minősített beismerésről akkor beszélünk, amikor a szoros hallgatásakor megkérdezze tőle, vájjon bűnösnek érzi-e magát. A törvényalkotó látja, hogy a beismerés milyen közeli rokonságban áll az érzelmi világ jelenségeivel. A terheltnek azt a kijelentését, hogy bűnösnek érzi magát, éppen emiatt kell a birónak nagyon óvatosan kezelni, már azért is, mert az Ítélkezés nem érzelmi művelet. A terheltnek ez a nyilatkozata nem azonositandó a beismeréssel (1. a beismerés fogalmáról adott meghatározást), az értékelés körébe azonban feltétlenül belevonandó. 12 Erről 1. alábbiakban a motívumoknál. 13 Némelyek a beismerés beltartalmi vizsgálatát még tovább viszik. Lohsing pl. megkülönböztet teljes érvényű és nem teljes érvényű beismerést, aszerint, hogy a beismerő nyilatkozat felvételére a törvény által előirt perjogi szabályokat pontosan megtartották-e, avagy csak részben. — Felvesznek némelyek szabad és kikényszeritett beismerést. {Glaser, Blackstone, Hausner, Lohsing stb.) 14 Találóan mondja Hans Gross: „Gibt es ja fast in jedem Strafprozess eine Menge Dinge, die an sich gar nicht deliktischer Natúr sind, und doch oft das Zünglein an der Wage bilden. „Handbuch für Untersuchungesrichter als System der Kriminalistik."