Magyar jogi szemle, 1922 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1922 / 2. szám - A büntetőjogi beismerés. Tanulmány a büntetőperjog köréből

97 léteiről is a biróság felé, amelynek tagjai saját és családjuk kárán is tapasztalták az értékváltozás sorvasztó hatását. Tudjuk, hogy a biróság tagjainak olykor szinte jobban fájt egy-egy keresetet elutasitani, mint az érdekelt félnek a perveszteség; a biróság ugyanis elvi döntést hozott, melynél a hasonló esetek százait is figyelembe vette. És a biróság mégis tehetetlen volt a panaszokkal szemben. „Törvényes intézkedés hiján igy tellett Ítélni" — ez volt az Ítéletek szomorú refrénje. A biróság komolyan gondolkodó és mélyen érző emberek összessége, — de az államgép mechanikus része is, melyet a gépe zethez törvény és eskü köt. A lelkiismeret épp ugy parancsolja a társadalmat összetartó jogre?id tiszteletét, mint az egye? iránti méltányosságot. A biró nem lehet forradalmár, a biró nem hághatja tul a törvényt; a biró a beteg társadalomnak fájó részecskéje, mely szive vérét áldozta a törvény egy hézagának pótlására, de a törvényt, megváltoztatni nem tudta. (Folytatjuk.) A büntetőjogi beismerés. Tanulmány a büntetőperjog köréből. Irta dr. Zehery Lajos, a m. kir. igazságügyminis-teriumban alkalmazott bírósági titkár. (Folytatás.) önként érthető, hogy az elsődleges kiindulási szempont a terhelt egyénisége, talán találóbban itt: alanyisága. Miképen teszi meg a beismerést1? Eégi keletű a kifejezett és hallgatólagos beismerés kategóriáinak felvétele.10 Ugyanennek az osztályozásnak továbbvitele a vélelmezett beismerés felvétele. Az emiitett beismerés-fajok bővebb magyarázata szükségtelen; a tartalomjelző fogalmak általános jogtani jelentőségűek. A hallgatólagos beismerés passziv magatartás, — de összbangzatos bizonyító — jogi értékelést kiván. A vélelmezett beismerés fajának felvétele viszont épen bizonyos cselekvések kifejtésében birja alapját; olyan cselekvésekről van itt szó, amelyek következtetési alap gyanánt szolgálnak arra nézve, hogy a terhelt a bűncselekményt elkövette. A kifejezett beismerés vagy ugy jelenik meg, mint egyszerű „igen" felelet arra a kérdésre, hogy a terhelt elkövette-e a cselekményt;11 vagy ugy, mint a terhelt tevékenységének 10 Hogy a hallgatólagos beismerés — s még továbbmenóleg a vélek mezett beismerés beismerés-e valójában, s ha esetleg igen: mennyiben — arról az V. fejezetben lesz szó. 11 Szinte kivétel nélkül minden bűnvádi perrendtartás kötelességévé teszi a főtárgyalási elnöknek azt, hogy a terhelt általános kiMagyar Jogi 8zemle. 7