Magyar jogi szemle, 1922 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1922 / 2. szám - A pénzérték változásának figyelembevétele a magyar jogalkotásban

96 vétlen lehetetlenülés fogalmának ilyen kiterjesztése megfelel hazai törvényeink szellemének, amely pl. a végrehajtást^ szenvedő részére számos mentességgel teszi lehetővé gazdasági létének továbbfolytatását és a fizetőképességet már azon a ponton kimerültnek vélelmezi, amelyen az még tényleg nem merült kiTörvényeink szelleme kizárja az olyan Ítéleteket, amelyek az alperest létérdekében veszélyeztető anyagi romlásba engednék jutni. íratlanul is benne van a törvényekben, hogy ahol a betű változatlan követése az életviszonyoknak a törvényalkotáskor előre nem látott vétlen és lényeges változása folytán egyesek méltatlan pusztulására vezetne, a biróság a teljesítést lehetetlenné nyilváníthassa és a szerződést megszüntesse. A gazdasági lehetetlenülés vélelme a most jellemzett szükségszakaszon alapszik. A biróság akkor is a törvények értelmében járt el, amikor az időszakos szolgáltatásokra vonatkozó szerződéseket a gazdasági lehetetlenülésre hivatkozással módositva fenntartotta. Jogszabály ugyanis, hogy ha a teljesités csak részben lett lehetet-*' lenné, a hitelező a teljesíthető részt kívánhatja. Az időszakos szolgáltatásokra (pl. villamosáram szolgáltatásra stb.) vonatkozó kötelem fenntartása a legtöbbször akkor is érdekében van a hitelezőnek, ha a szolgáltatás a kikötött ellenszolgáltatás elértéktelenedése folytán az adósra nézve gazdaságilag lehetetlenné vált. Ilyen esetben a szerződésnek csupán egyik, az ellenszolgáltatás mértékére vonatkozó részeleme tekinthető lehetetlenültnek; nincs tehát akadálya annak, hogy ha az erre vonatkozó megállapodás megváltoztatása által a teljesités újból a lehetségesség körébe jnt, a kötelem ilyen módosítás mellett tovább is fenntartassék. A gazdasági lehetetlenülés fikciója csak szük téren talált alkalmazásra, eleinte a bér és haszonbér szerződésekre is, majd pedig, amikor e szerződések revízióját rendeletek szabályozták, csaknem kizárólag a fajdolog szolgáltatását tárgyazó kötelmekre alkalmazták. A kötelmi jog egyéb terén az értékviszonyokban beállott változás nem tekintetett elegendő oknak a gazdasági lehetetlenülés megállapítására. Ennek megállapítását részint egyes törvények kifejezett korlátai gátolták, részint pedig az a körülmény, hogy a gazdasági lehetetlenülés lényeges ismérvei (pl. egyrészről az érdemetlenül szerzett többszörös haszon, másrészről viszont az anyagi romlás veszélye) hiányoztak. Pedig a szállitási szerződéseken kivül is mennyi szerződés vált a változott árviszonyok folytán egyesek könnyű szerencséjévé és mások megrontójává! Korábban megállapított vételár, tartásdíj, kártérítés, munkabér, nyugdíj stb. esedékességük idején a nyújtott, ÜL elvesztett értékekkel szemben mily jelentéktelen ellenértékké zsugorodtak. A panaszok milyen özöne, a keserűségek mekkora áradata hömpölygött a kötelmek egyéb terű-