Magyar jogi szemle, 1922 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1922 / 2. szám - A pénzérték változásának figyelembevétele a magyar jogalkotásban

95 adottak szerint az árváltozás nyomán kifejlesztett, a következőkben fejezhetjük ki: A kötelezettség változatlan teljesítése gazdaságilag lehetetlennek tekintendő, ha a kötelem fennállása alatt az árak változása oly rohamos és rendkívüli volt, hogy azt a felek a legnagyobb gondosság mellett sem láthatták előre s hogy annak következtében az eredeti feltételek mellett váló teljesítés az egyik felet a rendes polgári hasznot többszörösen meghaladó vagyoni előnyhöz juttatná, a másik felet viszont az anyagi romlás útjára vezetné. Véleményünk szerint a bíróságnak fentebb ismertetett gyakorlatából ennél enyhébb jogszabályt nem lehet levonni. A jogszabály megállapításánál ugyanis nem elég a birói határozatok betűit vizsgálni, hanem azt kell nézni, hogy a szépen hangzó elvi kijelentések mennyiben találtak konkrét esetekben alkalmazásra. Pl. találunk ilyen kijelentéseket: „a teljesítés" gazdaságilag lehetetlen, ha az eladóra a szerződés teljesítésével olyan szolgáltatás hárittatnék, amelynek snlya az ő két"ségtelen szerződésszegésével arányban nem pállana s amire ő okként a méltánvosság követelményeinek nyilvánvaló megsértése nélkül nem kötelezhető". (K. 916. V. 11. P. IV. 10.149/1915 Hj. Dt. X. köt. 161. sz.); „a szerződéses viszonyoknak az életviszonyok követelményeinek meg kell felelni" (K. 916. V. 16. P. II. 10.495/1915. Hj. Dt. X. köt. 177. sz.). „A teljesítés gazdaságilag lehetetlen, ha azt oly okok nehezítik meg, amelyek a teljesítést oly nagymérvű áldozatok mellett tennék lehetővé, mely áldozatokat az adóstól a forgalmi életben megkívántató kölcsönös jóhiszeműség és bizalom alapján méltányosan már nem lehet kövelelni." (K. 917. V. 18. P. IV. 6604/1916. Hj. Dt. XI. köt. 94. sz.); „a méltányossággal ellenkezik, hogy egyik fél pusztán a hábora miatt, a másik fél rovására túlságos mérvű előnvhöz jusson." (K. 918. X. 24. P. VIII. 2654/1915. Mj. Dt. XIII. köt. 7. sz.). Ezeket a kijelentéseket azonban vagy közvetlenül követi annak hangsúlyozása, hogy az aránytalanságnak csupán olyan mértéke mellett válik a teljesítés gazdaságilag lehetetlenné, amely az adóst anyagi romlásba vezetné, vagy e kijelentések után is de facto csak akkor mentette fel a bíróság az adóst a teljesítés alól, ha az aránytalanság ugyanilyen mértékű volt. Ha már most az igy pozitive és negatíve megállapított jogszabályt vizsgáljuk, azt találjuk, hogy a bíróság annak alkotása által nem lépte tul jogkörét, nem módosította a fennálló törvényes jogot. A kifejtett jogszabály csupán annak a szabálynak változata, amely szerint a szerződés megszűnik, ha a teljesítés előre nem látható s a felek személyétől és akaratától független okok miatt vált lehetetlenné. A gazdasági lehetetlenülés tehát a casus •egyik esete, melyet a bíróság fikcióval vont ebbe a körbe. A