Magyar jogi szemle, 1922 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1922 / 2. szám - A pénzérték változásának figyelembevétele a magyar jogalkotásban

90 szabadult kötelezettsége alól, ha a szolgáltatás hibáján kivüL objektíve lehetetlenné vált, ha ellenben az adós csupán egyéni fizetőképességének változása folytán nem teljesíthetett, noha a teljesítés objektíve lehetséges lett volna, végrehajtás ós csőd alá került, de a kötelezettség alól nem szabadult. A helyzetuzsora enyhítése végett a törvényes szabály hézagait a birói lelkiismeret töltötte ki. Újból világossá vált, hogy a bíróság a fentebb ismertetett jogi megkötöttség mellett sem pusztán mechanikai része az államszervezetnek, hanem lelkes emberek összessége is. Működését, holt betűbe öntött szabályok határozzák meg ugyan, de a szabály alkalm'azásánál emberi lelkiismeret érvényesül. A biró ugy találta, hogy a szerződést változatlanul érvényesítő határozata shylocki .sikert szerez az egyik félnek és meg nem érdemelt anyagi és erkölcsi pusztulást okoz a másiknak; megdöbbentette .az a hatás, amely a társadalmat sokak tönkrejutása által előreláthatólag érné. Lelkiismerete megmozdult és a holt szabály hézagát kipótolta. * , Nem szabad kicsinyelni a bíróság jognótló tevékenységét. Nem .lehet azt állítani, hogy a bíróság már készen találta volna az uj jogszabályt a M. Ált. Polg. Tvkv. Terv. biz. szöv. 771. §-ában, mely szerint „a szerződési ajánlatot s az elfogadó nyilatkozatot is abban az értelemben kell venni, amint azt annak a félnek, .akihez intézve van, a fennforgó körülmények józan méltatása mellett az élet felfogása szerint értenie kellett," vagy u. e./Szöveg 856. §-ában: „az adósnak ugy kell kötelezettségét teljesítenie, amint azt, tekintettel az eset körülményeire és az élet felfogására,,a méltányosság megkívánja"; — vagy hogy az uj jogszabály alapja meglenne a Jav. Ind. III. E. 68. old.: Az adós a .feltétlen és minden körülmények közt való teljesítést józanul nem vállalhatja magára, hanem csupán azt, hogy a maga részéről a lehetőség határai közt mindent megtesz, ami a teljesítéshez szükséges és mindentől tartózkodik, ami azt meghiusítja. Nem lehettek mindé szövegrészletek az uj jogszabály alapjai, mert a Polg. Tvkv. Tervezete csak tervezet volt és nem tételes törvény, a biró pedig csak a törvény szerint köteles ítélni. Nem lehet azt sem állítani, hogy a magyar bíróság dolga csak a .külföldi: német és osztrák jog lemásolása lett volna, jóllehet a német polg. tvkv. 138. §-a a kényszerhelyzet kizsákmár nyolásához a jogügylet érvénytelenségét köti és tLz osz-trák leg• A gazdasági lehetetlenülésre vonatkozó gyakorlat ismertetését 1. Szladits Károly. A háborús magánjogi jogalkalmazás köréből (Magyar Jogélet 1917. évf.). D'r. Túry Sándor Kornél: A háború okozta lehetetlenülés az ítélet jogereje után (Jogt. Közi. 1917. évf., 17. sz., 157. 1.). V. ö. Teller Miksa: A háború alatt kötött szerződések gazdasági lehetetlenülésé (Jogtud. K. 58. évi, 2. sz., 182. 1.).