Magyar jogi szemle, 1922 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1922 / 2. szám - Jus variandi

84 lem értelmében leendő netaláni elmarasztaltatással számolva,, esetleg az áru beszerzése vagy készen tartása iránt intézkedik, a jogérvényesítés ily változtatása káros lehet, de már az ilyen változtatás megengedettségével járó bizonytalanság önmagában is hátrányos; és mert különösen a háború alatti és utáni időben tapasztalt rendkivüli árhullámzások mellett nem lehet azt megengedni, hogy a vevő a perinditással megrögzitett jogválasztástól, az árhullámzásoknak saját előnyére és az eladó kárára való kihasználásával, eltérhessen, illetve az utóbbit a reá háruló jogkövetkezmények tekintetében, még a per során is, bizonytalanságban tartsa. Vannak ugyan, a birói gyakorlat szerint, a „jus variandi4t tilalma alól kivételek; igy meg van engedve a teljesités iránti kereset után a teljesítést helyettesítő kártérités iránti kérelemre áttérés oly esetben, amikor a teljesités az alperesre nézve a per folyamán gazdaságilag vagy jogilag lehetetlenné vált; ez az eset azonban itt nem forog fenn: mert felperes, saját előadása szerint, azért nem ragaszkodik a teljesítéshez, mivel az árura már nincs szüksége; ily puszta érdekváltozás azonban a kártéritósi követelésre áttérést nem teszi megengedetté." A most ismertetett határozatok közül a VII. 5599/1918. ésIV. 2448/1921. sz. határozatok azok, amelyek egymással ellentétesek, még pedig abban a kérdésben, hogy a teljesités iránti kereset inditása után és a teljesités — tárgyi, gazdasági vagy jogi — lehetetlenségének fenn nem forgása esetében, a per során valamely más jogra át lehet-e térni? VI. A szóban forgó jus variandi meg nem engedése mellett, a IV. 2448/1921. sz. határozatban foglaltakon kivül, még a következő indokokat lehet felhozni: Kétségtelen, hogy a kizárólag teljesítésre irányuló követelés nem az adós késedelmén, hanem a szerződésen alapszik, ellenben a kártérítéshez vagy elálláshoz való jog csak a késedelem folytán keletkezik; ennyiben tehát ezek az utóbbi jogok az előbbi^ vei mint elsődlegessel szemben másodlagosoknak nevezhetők. Viszont azonban: a teljesités is csak akkor követelhető, ha határideje lejárt és az adós a lejáratkor nem teljesit, vagyis késedelembe esik. A késedelem beállása tehát nemcsak az u. m másodlagos (a késedelemből keletkező) jogok, hanem a teljesités iránti jog érvényesítéséhez is szükséges. Továbbá: el nem vitatható, hogy a ker. t. 353. §-a szerint hármas választási jog illeti a vevőt, a) Ragaszkodhatok a szerződéses teljesítéshez (járulékos késedelmi kártérítéssel vagy anélkül); b) elállhat; c) teljesités helyett kártéritést követelhet.